A kíméletes elkészítési mód menetidejét leszámítva ez egy roppant egyszerű és időtakarékos prémium étel.
Addig, amíg a sütőben párolódik a steak, addig pedig
megteríthetünk, elkészíthetjük a köreteket és kibonthatunk hozzá egy üveg
jóféle vörösbort.
Szándékosan készítettem kizárólag szénhidrátszegény
zöldségköretet hozzá, mert ha már adunk az élvezetnek, legyen benne az a pláne,
hogy az étel nem hizlal.
Ha hetente kétszer, háromszor a szelektív étkezés szabályai
szerint étkezünk, már az is sokat segít abban, hogy az emésztésünk rendben
legyen, és ne terheljük állandó jelleggel vegyes táplálkozással a gyomrunkat,
és ne hízzunk.
Természetesen az étel legfőbb erénye az, hogy rettentően finom, a fentiek tükrében lelkiismeret furdalás nélkül gyűrtem le a 25 dkg-os steakemet.
Természetesen az étel legfőbb erénye az, hogy rettentően finom, a fentiek tükrében lelkiismeret furdalás nélkül gyűrtem le a 25 dkg-os steakemet.
Egészen egyszerű, letisztult ízekre vágytam, így nem kapott
valamilyen különleges fűszerezést sem a hús, sem a mártás. Mondhatom, hogy nem
tévedtem. Van, hogy nincs szükség rozmaringra, kakukkfűre, római köményre,
korianderre, vagy más erőteljes fűszerekre ahhoz, hogy végső íz összhang
rendben legyen. Szerintem a steak különösen ilyen.
Hozzávalók 2 főre:
2 szelet, egyenként 25 dkg-os fehérpecsenye steak
4 dkg vaj
só, frissen durvára őrölt öt bors (fehérbors, feketebors,
zöldbors, rózsabors, szegfűbors)
Az ötborsos hagymamártáshoz:
a steak sütéséből visszamaradt pecsenyevaj
néhány kocka hideg vaj
6 mogyoróhagyma
6 gerezd fokhagyma
só, frissen durvára őrölt öt bors
A roppanós zöldségekhez: cukorborsó, vékonyra szelt
sárgarépa, lapra szelt csiperke, cikkekre vágott sonkahagyma és félkarikára
vágott piros kápia paprika, kevés vaj a sütéshez és pár csepp világos szójaszósz az ízesítéshez.
A szalonnás babrőzséhez: ceruzabab és nagyon vékonyra szelt bacon.
A fehérpecsenyéket forró serpenyőben, oldalanként 1-2 perc
alatt éppen csak átsütöttem. Cserépbe tettem és 70 C fokos sütőben majdnem
másfél órán át pároltam. 20 percenként átfordítottam, hogy ne száradjon ki a
hús felszíne, a húsból kifolyó szaft éppen elég volt erre a célra.
Attól függően, hogy mennyire átsülve szeretjük, ujjpróbával
ellenőrizhetjük a steak belsejének állapotát. A férjem nem szereti a véres vagy
erősen rozéra sült húsokat, így én addig pároltam, amíg még rugalmas volt a
hús, de már csak kevéssé engedett a nyomásnak.
A serpenyőben visszamaradt vajba dobtam a vékonyra karikázott mogyoróhagymát, majd amikor már puhára dinsztelődött, a fokhagymát és alaposan megborsoztam. A borsnak hangsúlyosnak kell lennie a mártásban, de nem estem túlzásokba. Együtt dinszteltem kicsit, majd felöntöttem a fehérborral és beforraltam. Amikor elpárolgott a szesz és besűrűsödött a hagymás alap, felöntöttem a tejszínnel és megsóztam. Néhány percig főztem a mártást, majd lekapcsoltam alóla a hőt és hagytam, hogy néhány kocka vaj elolvadjon a mártásban. Melegen tartottam tálalásig, de ezt a mártást könnyen újra lehet melegíteni.
A ceruzababot gőz fölött megpároltam, majd egy-egy vékony bacon
szelettel összefogtam néhányat és addig sütöttem, amíg a bacon el kezdett pirulni.
A zöldségeket forró serpenyőben roppanósra pirítottam a vajon, először a répát, a cukorborsót és a paprikát, majd a gombát és a hagymát hozzáadva. Végül meglocsoltam pár csepp világos szójaszósszal és tálaltam.
Igazán jól sikerült ebéd volt: színes, ízletes és ínyenc.














