Pizza calzone fokhagymás-friss oregánós pizza tésztával, többféle sajttal és paradicsommal

Ritkábban, de készítek töltött pizzát is. Szó, ami szó, azzal, hogy egyszerűen befedjük a tésztával a pizzát, a klasszikus pizzától eltérő végeredményt kapunk. Egy hatalmas pizzabatyut, amiben szaftossá és krémessé válnak a betétek, a tészta pedig ropogósra sül. Éppen ezért szeretem másnapos vagy harmadnapos tésztából készíteni, mert az a tapasztalatom, hogy a kisült pizza tészta ropogósabb, ha „túlkel” egy kicsit a hűtőben.

Most egészen rusztikus betétek kerültek a calzoneba, a paradicsom és a sajt alkotta a töltött pizza ízvilágának gerincét. Egy kis főtt sonka is került bele, de vegetáriánusok, vagy nem vegetáriánusok is nyugodtan elhagyhatják, mert nem vesz fordulatot tőle a végső ízélmény. Jóféle, francia főtt sonkám volt, az Intersparban vettem a borhetek alatt, nekem bekívánkozott a betétek közé.

Fűszerkertemben még mindig csak úgy burjánzik a friss bazsalikom, addig amíg kaszálni lehet, minden vele összhangban lévő ételbe ezt teszem.

A fokhagymás-friss oregánós pizza tésztát, és a zöldfűszeres paradicsomszószt is bemutattam már, úgyhogy nem térnék ki rá még egyszer.

Két adag tésztából készült most ez a kétszemélyes calzone. A többi betét ízlés szerinti mennyiségben, vagy a képeken megszámolható.:)

A pizza tésztát kinyújtottam nem túl vékonyra, az egyik felét megkentem a paradicsomszósszal. Erre került a koktélparadicsom, az összevágott szárított paradicsom és a mini mozzarella golyók. Most a csíkokra vágott főtt sonka következett, majd a csíkokra vágott friss bazsalikom. Egy kis morzsolt oregánóval megszórtam és reszeltem rá bőven pecorinot, ami természetszerűen parmezánnal kiváltható.

Ráhajtottam a töltelékre a pizza tészta másik felét és most nem villával lenyomkodva rögzítettem, hanem annyira visszatekertem a tésztát, hogy remélhetőleg lezárjon. Hasonlóan, mint amikor sajttal töltött szélű pizzát készítek, esetleg érdemes itt megnézni.

Most enyhén bevágtam legyezőszerűen a batyut, hogy a sütés közben keletkező pára távozni tudjon, ne áztassa el a tésztát. Ne feledkezzünk meg arról, hogy sok friss paradicsom is került a batyuba.

Olívaolajjal spriccelt, kukoricaliszttel megszórt tepsin, 220 C fokra előmelegített sütőben körülbelül 20 percig sütöttem, amíg enyhe barna színt nem kapott a tészta.

A tészta ropogós, a töltelék szaftos, ízletes és illatos volt, szerintem a látvány sem rossz. Frissen forrón falatoztuk be ebédre a férjemmel.

Nem győzöm kihangsúlyozni, hogy amikor egy nagyobb adag pizza tésztát bedagasztunk, akkor két-három napra megoldjuk az ebéd vagy vacsorakérdést, hiszen számtalan variációban használható fel.

Érdemes benézni korábbi pizza receptjeim közé is, hiszen nem csak klasszikus pizzákat sütök, hanem sajttal töltött szélűt, mini pizza fánkokat, és pizza dogot is készítettem már, a felsorolás teljessége nélkül.

Olasz ízek, egyszerű olasz ételek a konyhámból. Töltött pizza maradék pizza tésztából, paradicsomos spagetti maradék paradicsomszószból

A maradékok felhasználásának nagy mestere vagyok, sőt, kifejezetten „utazok” a maradékokra, hiszen nálam már nem haszontalan fejtörő ez, hanem izgalmas újrahasznosítás.
A vasárnapi pizza tésztából egy nagy pizzára valót nem sütöttem ki, mert soknak éreztem. Mivel már a pizza tészta teszten túl vagyok, tudtam, hogy rosszul semmi esetre sem járok, napok múlva is fel tudom használni.
Azonnal hűtőbe tettem fóliában. Az egyszerű hűtés alatt nem állnak le egészen a kelési folyamatok, így megváltozik valamelyest a pizza tészta állaga, térfogata, tulajdonságai, de nem kifejezetten az élvezeti érték rovására.
Be kell vallanom, hogy töltött pizzát még sohasem rendeltem magamnak pizzériában, és nem is készítettem még, valahogy nem nyert értelmet bennem ez a verzió, nem izgatott fel. Nem is értem, hogy mostanában hogyan jutott eszembe, hogy kipróbáljam, de már többször gondoltam rá, amikor pizzát készítettem mostanában.
Most éreztem úgy, hogy elérkezett az idő. Nem akartam sablonok szerint dolgozni, ezért nem is kutakodtam, megpróbáltam magam összerakni azt, hogy hogyan, és mitől lesz finom egy ilyen pizza.
Egyértelmű volt, hogy a feltéteket elő kell sütni, hiszen a tészta belsejében nem képesek a megfelelő végeredmény elérésére teljes mértékben maguktól felkészülni.
Kis darab kolozsvári szalonnát és paprikás kolbászt kockáztam, egy mogyoróhagymát, egy kisebb paradicsomot, és egy nagyobb fej fokhagymát vágtam apróra. Volt még pár szép bazsalikom levelem, ezt csak a végén vágtam fel, mert a bazsalikom nagyon érzékeny a korai előkészítésre.
Nagyok kevés olívaolajon megsütöttem a szalonnát, a kolbászt, a hagymát csak éppen átpároltam vele, a paradicsommal, és a fokhagymával, nem akartam kisütni sem az ízeket, sem a jótékony nedveket. Csak borsoztam és elkevertem benne az apróra vágott friss bazsalikomot.
A pizza tésztát egy nagy szögletes, olíva olajjal kikent, kukoricaliszttel megszórt tepsiben szépen kihúztam, kinyújtottam jó vékonyra.
Megkentem a közepét maradék, fűszeres paradicsomszósszal, átlósan megraktam a paradicsomos rész felét a lecsöpögtetett raguval. Egy gombóc mozarellát kockára vágtam, és a ragura halmoztam. Megszórtam frissen reszelt parmezánnal és kevés oregánóval, és kereszt irányban félbe hajtottam.

Villával alaposan lenyomkodtam a széleit, szép nagy, szalvéta alakú batyut kaptam. 200 fokra előmelegített sütőben körülbelül 20 percig sütöttem, enyhe barnulásig.
Egy nagyobb tálra tettem a forró pizza batyut és középen kettévágtam. Mesés látvány tárult elém, mesés illatok szabadultak fel, és végül mesés íz élményben volt részünk!

Nagy baj, ha mostanában több töltött pizzát mutatok be?
A maradék fűszeres paradicsomszószhoz pedig spagettit főztem, a kitálalt adagokat frissen reszelt parmezánnal szórtam meg. Két adag tészta, két adag töltött pizza került még az asztalra a vasárnapi Mikulás pizza maradékából.

Mindenki jól járt, a kecske is jól lakott, és a káposzta is megmaradt:-)))