Szenvedélyesen szeretek enni, főzni és utazni. Egy ideje itt írok ezekről a szenvedélyekről ...
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: disznótoros káposzta. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: disznótoros káposzta. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. február 26., szombat

Rendhagyó baráti disznótor a TB Ranchon. Két csüngőhasú disznót vágtunk.

















Kedves barátaink vezetik ezt a lovas farmot Tamásipusztán, ahol Magyarország egyik guarter hourse tenyészete is található. Nyáron western lovasbemutatókat szerveznek, télen disznóvágás is szerepel a programok között. Ez egy privát disznóvágás volt baráti társaságunknak.
A környezet idilli, távol a város zajától, az istállók, a haszonépületek és a privát lakrész is nagyon igényes, teljes mértékben illik a környezetbe. További különlegességül szolgált, hogy Tibiék két csüngőhasú disznót vágtak, bevallom még nem is láttam effajta disznót, és kóstolni sem kóstoltam. Meglepő volt számomra, hogy a disznók egyenkénti súlya 60 kiló körül mozgott, így a gazda a fél sertést könnyedén emelte bemutatásra a magasba.
Hozzáértő kezek villámgyorsan dolgozták fel a friss húst, a szúrás, perzselés, belezés, felezés után nem sokkal már a hagymás-fűszeres vér az asztalon volt az éhes vendégseregnek. A finnyásaknak lapcsánka is készült frissen, forrón, fokhagymásan.















Természetesen a pálinka kínálása folyamatos volt, bár az időjárás kegyes volt hozzánk, azért jól esett. Már főttek is a belsőségek a hurkához, a farok, bőrös részek, nyesedékek már pörkölődtek a toroskáposztához, a tepertő már sült is az üstben.









Közben a kolbásztöltelék is összeállt én is bekóstoltam, mondhatom hibátlan volt. Tízóraira már tepertőt ropogtattunk, közben körbejártuk a farmot, a fiatalok pedig lovagoltak is. Szinte folyamatosan ettünk valamit, mégis jó étvággyal ültünk neki az ebédnek. Mondhatom, nagyszerű húsa van a csüngőhasú disznónak, a toroskáposzta első osztályú volt, a sültek omlósak, szaftosak. Hagyományosan, hagymás tört krumplival tálalták. Közben a hurkát és kolbászt betöltötték, a tokaszalonna is elkészült. A hurka és a kolbász egy része már ment is a sütőbe a vacsorához.














Túl sok tennivalónk nem volt, inkább élveztük a frisslevegőt, a gyönyörűséges friss szalonnák, húsok látványát, közben jókat beszélgettünk és hajkurásztuk a gyerekeket.





















Vacsorára sült hurkát és kolbász kaptunk friss kenyérrel, mustárral, tormával, a füstölni való kolbász és szalonna már a vacsora előtt elszállításra került a füstölőbe.






Természetesen kaptunk kóstolót is, másnap ebből készítettem ebédet a családnak.
Jöttünk, láttunk, ettünk, pálinkáztunk, beszélgettünk, így jókedvűen, de fáradtan tértünk haza.
Ha valaki a környéken jár, feltétlenül figyelmébe ajánlom a farmot, melyről további információ itt található.


2011. február 1., kedd

„Gyors” toroskáposzta
















Szeretek azon lovagolni, hogy jó szervezéssel több ételt kevesebb ráfordítással is el lehet készíteni. A szombati vendégvacsora egyik köreteként feltálalt édes-savanyú párolt káposztából szándékosan készítettem gyakorlatilag dupla mennyiséget, ugyanis a malaccombból is vágattam a hentessel még egy 1,2 kg-os szép szeletet, hogy ebből másnap toroskáposztát készítsek.
A toroskáposzta az disznótoros káposzta, melyet friss vágásból készítenek, semmi esetre sem száraz színhúsból, hanem mindenféle nyesedékből. Kifejezetten jót tesznek neki bőrös-zsíros részek, és fele arányban azért színhúsnak is szükséges belekerülnie.
Hentesem saját vágóhídjáról kerül a friss hús az üzletbe, így, ha nem is az udvaron vágtam a disznót, de biztosan nem telt el sokkal több a vágástól mint 24 óra, mire a fazekamba került a süldőhús.
A gyönyörűséges süldőcomb darabot a malac farkával együtt kaptam meg, így még egy plusz ínyenc falat kerülhetett a toroskáposztába.
A comb színhús részéből 35 dkg-ot felkockázva félretettem malacragu leveshez. A bőrös, szalonnás és színhús részeket kockára vágtam.













Libazsíron egy nagy fej apróra vágott vöröshagymát megfonnyasztottam, a húst rádobtam, magas lángon pörköltem. Sóztam, borsoztam, 2 dundi fej fokhagymát nyomtam rá, és tovább pörköltem. Levet eresztett, ezt elfőztem, zsírjára sütöttem. Felöntöttem annyi vízzel, hogy ellepje, és kis lángon félig lefedve pároltam kifejezetten puhára. Amikor megpuhult majdnem zsírjára sütöttem, hogy kevés szaft maradjon alatta.

















A káposzta már készen volt.
Egy kilós fej édes káposztát legyalultam, egy kiló savanyú káposztát kinyomkodtam. A savanyú káposztát nem szabad átmosni. Két fej apróra vágott vöröshagymát dinszteltem libazsírban, ehhez adtam hozzá a gyalult édes káposztát és közepes tűzön roppanósra pároltam. Sóztam, borsoztam. Egy másik lábasban libazsíron megpirítottam a savanyú káposztát, egész borsot, babérlevelet adtam hozzá, majd felöntöttem kevés füstölt alaplével. Szálasra, roppanósra pároltam. Végül összevegyítem a kétféle káposztát és együtt pároltam készre. Fontos, hogy egyik káposzta sem maradjon nyers, de ne főjön túl.









Hozzáadtam a húshoz a káposztát, egyszerűen összemelegítettem és máris tálalhattam.





















Ez az édes-savanyú káposzta technológiáját a bigosból emeltem át. Véleményem szerint a savanyú káposzta édes káposztával keverve sokkal frissebb, sokkal élvezetesebb. Az összesen négykilónyi friss malachúst 3500 Ft-ért vásároltam. A kétféle káposzta körülbelül 1000 Ft-omba került. Megvendégeltem egy 8 fős vendégsereget, maradt némi finom hideg malacsült is, valamint körülbelül 6 adag toroskáposzta telt még ki belőle. Ne feledkezzünk meg róla, hogy egy ragulevesre való malaccomb még elkészítésre vár. Erről legközelebb számolok be.
Related Posts with Thumbnails