Szenvedélyesen szeretek enni, főzni és utazni. Egy ideje itt írok ezekről a szenvedélyekről ...
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: grillezett zöldségek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: grillezett zöldségek. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. október 22., kedd

Flekken, fajita csirkemell, borjúnyárs, színes zöldségnyárs, csemegekukorica vaslapon grillezve









Nagyszerű grillvacsora volt. Az ízek és a színek igazi kavalkádja. Még nem késő, a hétvégén érdemes kihasználni a kellemes időt egy késő őszi grillezéshez.

Semmiből nem készítettem sokat, sokkal inkább a sokféleség és sokszínűség vezérelt: borjú, csirke, sertéstarja, szalonna, zöldségek és édes-roppanós csemegekukorica.

A flekkent a szokásos vaslapos grillezéshez használt páccal készítettem:


A mexikói csirkemellet a fajita csirke receptem szerint fűszereztem:

Csirke fajitas házilag – az egyik legfinomabb Tex-Mex!


A borjústefániából, melyből a bográcsban készült borjúpörköltet is készítettem a legkiválóbb falatokat sóval és borssal fűszereztem és zöldségekkel nyársra húztam.

Apró szemű agria krumplit héjában megfőztem, még forrón meghámoztam, baconba tekertem és nyársra húztam.

Piros kápia paprika szeleteket, csiperkét, olasz édes hagyma cikkeket, koktélparadicsomot és vékony szalonna szeleteket is nyársra húztam.

A csemegekukorica két végét visszavágtam és bedörzsöltem vajjal.


Még sütés előtt mindent megspricceltem olívaolajjal és forró vaslapon megsütöttem. 






Szeretem az ilyen „mindent bele” grill partikat. Remélem ihletet adtam ahhoz, hogy kihasználjuk a hétvégét egy ilyen nagyszerű grillvacsorára!




2012. június 7., csütörtök

Ropogósra „vasalt” fűszeres csirkecombfilé grillsajtos zöldségnyárssal – karcsúsítás élvezettel!







Ugye milyen jól és exkluzívan hangzik ennek a roppant egyszerűen elkészíthető ételnek a címe? Pedig nem „pazaroltam” rá túl sok időt, az egyszerű és nagyszerű alapanyagok és technológia inkább erénye ennek a fogásnak, mint a túl sok időráfordítás vagy pepecselés.

Hozzávalók 4 adaghoz:

8 db tanyasi felső csirkecombfilé

3 evőkanál olívaolaj
1 teáskanál morzsolt kakukkfű
1 teáskanál durvára tört színes bors
1 teáskanál fokhagyma granulátum



1 kápia paprika (vagy piros kaliforniai)
6 db nagyobb fej barna csiperke
1 nagy fej új lilahagyma
4 szelet grillsajt (halloumi vagy halloumi típusú grillsajt)
4 szilva koktélparadicsom
16 vékony szelet füstölt szalonna (ez el is hagyható, de így még ínycsiklandóbb a nyárs)

A fűszereket mozsárba raktam és finomra őröltem, majd elkevertem az olívaolajjal. Szilikon ecsettel megkentem a csirkecombokat és zárható edényben betettem a hűtőbe.

Sütés előtt fél órával kivettem a hűtőből, csak közvetlenül sütés előtt sóztam, majd felforrósított kontaktgrillben körülbelül 10 perc alatt ropogósra sütöttem a csirkecombfiléket.
Fontos, hogy a bőre legyen fölfelé, amikor behelyezzük a kontaktgrillbe, ugyanis így a bőre ropogósra sül, a combokból kiszivárgó szafttól viszont a húsos fele puha, omlós és szaftos marad. Nem kell megfordítani és ne vegyük ki az előtt, mielőtt a bőre ropogósra nem sül.
Sütés közben többször nyomjunk rá a grillre, hogy kivasalja a csirkecombokat.





Közben felhúztam a nyársra az előkészített, formára igazított alapanyagokat, megfújtam olívaolajjal, majd grill programon, egyszer megforgatva, oldalanként körülbelül 5-7 perc alatt meggrilleztem a sajtos zöldségnyársakat.




Nem nehéz feladat úgy időzíteni a sütést, hogy egyszerre legyenek készen a csirkecombok és a nyársak, így azonnal, frissen, forrón lehet tálalni.

Ugye, megígértem, hogy csupa ínycsiklandóétellel fogunk diétázni, biztos vagyok abban, hogy akik követtek a szelektív étkezésben, azok nem csalódtak! :)






2012. március 5., hétfő

Chilis-kakukkfüves grillezett koktélparadicsom és csicsóka héjas fokhagymával, cserépben


Sült csicsókára volt szükségem, ebből az apropóból készült ez az étel. Készítettem már hasonló módon grillezett koktélparadicsomot és sült sütőtököt is, érdemes ezek receptjeibe is bepillantani. Mi több, sárgarépával is próbálkoztam már, de ezt még nem is tettem közzé. Pedig még ugyancsak sikeres volt a „vállalkozás”.


Odaillő fűszerek, egy kis olívaolaj és héjas fokhagyma, és az erre alkalmas zöldségeket egy másik dimenzióba tudjuk átrepíteni, mintha csak szimplán párolnánk, főznénk, vagy sütnénk.
A csicsóka egyébként is segítségre szorul, hiszen nekem egy kicsit olyan se íze, se bűze zöldségféle. Nálunk itthon, pusztán azért mert manapság – élettani hatásait tekintve méltán – népszerű zöldség, azért még nem tudom akárhogyan ledugni a torkukon.
Ezért aztán olyan elkészítési módot választottam, ami a bébi papi sütőtököt is az ínyencfalat kategóriába repíti át. E téren rutinom, azért már van.

Összekötöttem a kellemest a hasznossal, és koktél paradicsommal sütöttem meg a csicsókát, ugyanis többféle étel is készült a sült csicsókából.
Igazán kellemes lett a végeredmény, már a csicsókához képest, de egészen biztosan nem veszi át néhány általunk kedvelt zöldség helyét az ételeinkben.
Az ételek, melyeket belőle készítettem, viszont igazán nagyszerűre sikeredtek, de erről majd később mesélek.

Hozzávalók egy nagyobb cseréptálnyi grillezett zöldséghez:

30 dkg hámozott, szeletelt csicsóka
24 db koktélparadicsom
4-5 gerezd héja fokhagyma
néhány szál friss kakukkfű, vagy fél teáskanálnyi morzsolt
1 dl olívaolaj
só, frissen őrölt bors

A cseréptálat megcsorgattam egy kevés olívaolajjal, először a csicsókát raktam le benne. Sóztam, borsoztam, meghintettem kakukkfűvel és morzsolt chilivel.
Elrendeztem rajta a félbevágott koktélparadicsomokat vágott felükkel fölfelé, sóztam borsoztam, meghintettem kakukkfűvel és morzsolt chilivel.
Meglocsoltam a maradék olívaolajjal és betoltam a 200 C fokra előmelegített sütőbe.
35-40 perc alatt készre sütöttem. 








Ahogyan említettem, különböző ételekhez használtam fel a grillezett zöldségeket, de erről majd legközelebb mesélek. 


2012. március 2., péntek

Zsályás borjúrolád érlelt sonkában - párolt és grillezett zöldségekkel, francia krumplipüréágyon, mascarponés mártásával





Igazi vasárnapi étel: egyszerű, elegáns, szemrevaló. Persze pont ennyire finom is.

A hentesek nem kényeztetnek el minket borjúhússal, az biztos, de a borjúcomb még csak-csak hozzáférhető. Így volt ez most is, azonnal lecsaptam rá. Nem vettem nagyon sokat, mert nem olcsó. Az egész szeletekből és a nyesedékből éppen két, bőven 4 adagra elégséges étel készült.
A napokban mutattam be a borjú Stroganoff spagettit, melyet a nyesedékből készítettem. Ez is egyszerű, gyorsan elkészíthető, finom, és nem utolsó sorban pedig mutatós is. Érdemes belenézni a receptbe.

Gondolkodtam, hogy a szelet borjúcombokat milyen ízekre hangoljam, végül olaszos ízekre hangolódtam. De a lehető legegyszerűbben.
 Egyébként az olasz konyha az, amely bízik az egyszerűségben, ezért is csodálom annyira. Kevés, de nagyszerű alapanyag, melyek zseniálisan össze vannak válogatva, és hangolva. Számomra is ez az olasz konyha, olasz ízek lényege. A borjú egyébként is az olasz konyha központi figurája, szoktam is mondogatni, hogy felőlem a pizzát, de még a tésztaételeket is elfelejthetnénk, ha az olasz húsételekről van szó: a saltimbocca, az osso bucco, a scaloppine és még sorolhatnám az olasz húsételeket, melyekért odaadnám a fél királyságomat.

Éppen a múltkorában főzött Jamie Oliver egy olasz családnál. A Mamma és a Jamie ételét hasonlították össze, és egyértelműsítették, hogy Jamie újragondolt verziója alatta marad a Mamma főztjének. Azt mondták, hogy túl sok a hozzávaló és túl van bonyolítva. Jót mosolyogtam rajta. Persze ez semmit sem von le Jamie zseniális konyhatudományából, mindössze jó, ha tudjuk, az olasz konyha lényege a tradíciókban és nem a prezentációban rejlik. No, és ez nagyon tetszik nekem.

Szóval igen egyszerűre fogtam a figurát, valamilyen finom, de nem nagyon karakteres sajttal akartam megtölteni a roládokat. Ha lett volna itthon fontinám, ahogyan sajnos nem volt, ezt töltöttem volna bele. Így maradtam, a mozzarellánál. Friss zsálya leveleket összevágtam és meghintettem vele a hússzeleteket (még mindig a saját zsályaültetvényemből gazdálkodok). A sózott, borsozott, enyhén klopfolt borjúszeleteket feltekertem egy-egy szelet mozzarellával, majd egy-egy vékony szelet érlelt sonkába tekertem és megtűztem.

Bő vajban körbepirítottam a húsbatyukat, majd tányérra szedtem. A visszamaradt zsiradékba fehérbort öntöttem, kiforraltam belőle az alkoholt, majd két evőkanál mascarponét megolvasztottam benne. Visszatettem a húsbatyukat és néhány percig pároltam őket a selymes szaftban. 


















A köreteket időközben szükséges elkészíteni - jó, jó, ennyi a kihívás ebben az ételegyüttesben. De ez a többi olasz ételre is igaz. Mindent frissen szeretnek készíteni, vagyis minden, amit készítenek, az frissen jó, így az egyik hozzávaló mindenképpen a jó időzítés.

A brokkolit, egyszerűen gőz fölött, pároló betétben roppanósra pároltam. 






A gombát grilleztem, ehhez kevertem olívaolajjal, darabos tengeri sóval és egy csipet kakukkfűvel mázat neki, amivel közvetlenül sütés előtt átkentem. (A só elhagyható, de a legújabb kutatások eredményeképpen úgy tudom, hogy kimutatták, hogy a só normális mértékű használata nem hat kedvezőtlenül sem a vérnyomásra, sem a szervezetre.)





A francia krumplipürét pedig úgy készítettem el, ahogyan ebben a bejegyzésemben lépésről, lépésre bemutattam.





A krumplipüréből nyomózsákkal fészket alakítottam ki, erre ültettem rá egy-egy borjú roládot. Jó sok zöldséget halmoztam mellé, és feltálaltam.

Ugye milyen jól néz ki kitálalva? Hiába, először a szemünkkel kóstolunk … 


Related Posts with Thumbnails