Sokan nevelnek otthon fűszernövényeket, hiszen nincs is csodálatosabb dolog, amikor a saját fűszerkertünkből csípjük le a zsenge szálakat, leveleket az éppen aktuális ételbe. Abszolút laikusként múlt évben magvakat vásároltam, hogy fűszerkertet telepítsek. Nem vetettem el időben a magokat, így a fűszerkert nevelése erre az évre maradt. Ez évben is majdnem kifutottam az időből, éppen anyák napján – amikor még az eső is esett – fogtam magam, és elvetettem őket. Majdnem minden kikelt, de a ritkítást nem minden növény „élte túl”, végül a legkitartóbb növények maradtak velem. Nagyon kedvesek számomra, hiszen magam, magról vetettem őket és nevelgettem. Most már szereztem némi gyakorlatot, így újra nekiugrok a projektnek, de már sokkal okosabban, hogy pótoljam az elveszett fűszernövényeket.
Megörökítettem természetesen kertem virágait is, nem a pesszimizmus szól belőlem, de lassan vége a nyárnak és már csak ezekről a képekről nézegethetem őket.
Az évelő fűszernövényeket természetesen télre behozom majd a lakásba, és mentem át őket jövőre. Persze még fognak kint erősödni, bokrosodni, így a lakásnak is ékei lesznek, és ételeim fűszerlelke…
Rukkola: Most csíptem vissza a hajtásokat, sajnálom, hogy nem akkor fotóztam amikor még tele volt virággal ... a zsenge levelek hajtásához viszont vissza kell csipkednem, így most is ez volt a sorsa. Pizzára, hideg szendvicshez, melegszendvicshez, omlettbe salátának már sok-sok levelet szedtem róla. Érdemes belenézni a receptjeimbe, mert egyszerűek, mégsem hétköznapiak.
Rozmaring: Összesen két rozmaring maradt velem, nagyon vigyázok rájuk. Gondos neveléssel hatalmas bokrokat is nyerhetek belőlük. Őket még nem tépkedem, várom, hogy szépen megnőjenek nyár végére.
Lila bazsalikom: Ezt a tő lila bazsalikomot a piacon vettem, és azonnal visszavágtam. Ízletes, egyszerű, mégsem hétköznapi paradicsomszósz készült vele. Mostanra szépen, újra megbokrosodott, megérett az újabb szüretelésre.
Bazsalikom: Nagyon életrevaló a bazsalikom, a zsálya és a rukkola mellett a legtöbb tő maradt velem és friss, életteli levelekkel ajándékoznak meg. A legutóbbi tapas vacsora egyik főszereplője volt a friss bazsalikomos bruschetta a vacsora asztalon.
Kakukkfű: Ez az egy tő maradt velem a sok-sok elvetett magból, sajnos. Már szépen bokrosodik, és tegnap már néhány szálat tettem belőlük az őzraguba. Féltve őrzöm, remélem sokáig velem marad.
Tárkony: Ezt tárkonyt is tőben vettem a piacon, de csak most vágtam vissza, mert szükségem volt a leveleire a tegnapi őzraguba. Tárkonyos bablevest gyakran készítek vele, a család egyik kedvence. Néhány hét alatt csodásan ki fog hajtani, meg fog bokrosodni, addig pedig a saját nevelésű, zsenge tárkonyleveleket használom majd.
Citromfű: Hosszas várakozás után a citromfű tövek is megerősödtek. Őket még nem "bántottam", de hamarosan felhasználásra kerülnek.
Zsálya és tárkony: Hatalmas bokornyi zsálya kelt ki, a ritkításnál félő volt, hogy megmaradnak-e. Szépen megerősödtek, úgyhogy most egészen biztosan a zsályáé lesz ízesítésben a főszerep, mert most már kaszálni kell! :) Az egyetlen tő tárkony, ami megmaradt abból, amit magról vetettem, itt, a zsálya között bújik meg.
Petrezselyem: Innen szedem a zsenge petrezselyem leveleket az ételeimbe. Gondolkodom rajta, hogy még ritkítok az ültetvényen, hogy jobban erősödhessenek, de az is lehet, hogy nem. Három fajtát is vetettem, ebben a kaspóban vegyesen vannak.
Lestyán, zeller: A lestyánt tőben kaptam egy kedves barátnőmtől, megmaradt, de nem úgy hajt, ahogyan szeretném. A zellert is tőről vettem, a legutóbbi savanyú krumplikrém leveshez már egy egész tövet elhasználtam. Azért még csak a leveleit csipkedem, gumókra csak ősszel számíthatok, de kivárom.
... még néhány kép az egyik mediterrán mályvabokromról és a kedvenc leanderemről ...
