Rozmaringos kacsamáj bacon kabátban, cserépben sütve

Nem is olyan régen mutattam be csirkemájból hasonló ételt. Amikor nem tepsiben, hanem cserépben sütjük a májat, akkor szaftosabb végeredményhez juthatunk. Érdemes kipróbálni, nem mintha a tepsiben sült máj kevésbé lenne finom.

Ha cserépben sütöm, akkor mellé tudok dobni ezt-azt, ami megízesíti, nem szükséges a májat közvetlenül ízesítenem.

Népszerű nálunk a szalonna bundában sült máj, kacsamájat is sütöttem már nem húsos, hanem vékonyra szelt mangalica szalonnában is. A csirkemájat sütöttem már friss zsálya levelekkel is, igazán nagyon finom ez a verzió is. De kevertem már hozzá borókás-kakukkfüves fűszerkeveréket is, mindig úgy készítem, ahogyan éppen kedvem tartja és ihletem adódik.

Ez a fogás is a terülj-terülj asztalkám, amolyan rendhagyó tapas vacsorához készült. A maradék májból készült a hagymás-zsályás kacsamájpástétom.

Elkészítése:

A kacsamájakat megtisztítottam és papírtörlőn leitattam. 3-3 részre vágtam, sóztam, borsoztam, egy-egy vékonyra szelt baconba tekertem.

A cserépedényt vékonyan kikentem kacsazsírral (még nem mutattam be a ropogós kacsa szárnytőt, amit rendhagyó, zöldséges paellával kínáltam, a szárnytőből kisült fűszeres zsírt szűrtem le, ezt használtam fel) és belefektettem a göngyölt májakat.

Néhány mogyoróhagymát (fehér vagy vöröshagymával helyettesíthető) negyedekre vágtam, és néhány gerezd fokhagymával együtt a májak közé dugdostam. Egy ág friss rozmaringot nyomkodtam a tál közepébe, a májak közé.

180 C fokra előmelegített sütőben pirulásig sütöttem, körülbelül 40 percen keresztül.

Néha krumplipüré is kerül a baconos máj mellé, de leggyakrabban csemegeuborka karikával megfejelt kifli karikákra ültetem.

Most a ropogós, kovászos óriáskifliket sütöttem ehhez a fogáshoz. A frissen kisült májakat a kiflire és az uborkára ültettem, és így tálaltam fel.

Másnap hidegen is nagyon finom, úgyhogy mindig gyúrok egy kis maradékra.

Szemrevaló, ízletes, önálló fogásként is nagyszerű ételféle. Vendégváráshoz pedig egyszerűen tökéletes!

Nagyszerű reggeli vagy egyszerű vacsora? Tepsiben sült fűszeres sütőtökfalatok

Azok is jól figyeljenek, akik nem sütőtök rajongók, ugyanis a sütőtök így megsütve igazi csemege. A múlt évi sütőtökszezonban készült pikáns sütőtökkrém levesem kapcsán jómagam is kifejtettem, hogy a bébipapi verziók nekem sem kedvenceim. Sósszájú vagyok, így nekem a sütőtök esetében is szükséges a sós és édes íz egyensúlya, no és a fűszerek.

Korábbi csőben sült valamint ázsiai tésztás sütőtökös ételeim is ennek jegyében készültek.

Ezeknek a tepsiben sült sütőtök falatoknak az előkészítése néhány percet vesz mindössze igénybe, nekem 20 perc alatt megsült és már falatozhattam is, az illatos, ízletes tökfalatokat!

A „végtermékkel” célom volt, így módjával falatoztam be reggelire a csemegéből. Még két étel alapanyaga volt a fűszeres sült sütőtök, ezekről legközelebb mesélek.

A tepsit alufóliával kibéleltem. Egy körülbelül jó egykilós sonkatököt kibeleztem, meghámoztam, olyan 2x2 cm-es kockákra vágtam. 5 hatalmas gerezd héjas fokhagymával keverőtálba tettem és megcsorgattam két evőkanál olívaolajjal. Befedtem a keverőtálat és óvatosan összeráztam, hogy az olívaolaj bevonja a kockákat és a fokhagymákat.

Tepsire raktam úgy, hogy ne fedjék egymást. Néhány ág friss kakukkfüvet és egy ág rozmaringot közéraktam, frissen őrölt sóval és borssal fűszereztem. Ki szeretném emelni, hogy ehhez az ételhez a szemcsés tengeri só elengedhetetlen, ne használjunk finom sót. Szerintem.

180 C fokra előmelegített sütőben 20 percig sütöttem, majd grillre kapcsoltam néhány percre, hogy megkapassam kívülről a tökfalatokat. Szerintem a gyermekkorunkban mind azokat a sütőtök darabokat választottuk, amelyek meg voltak kapatva. Legalábbis én igen. Ezeknek a daraboknak volt olyan karamelles, különleges íze. Most is erre törekedtem, de csak annyira, hogy éppen megbarnuljon, nagyon vigyáztam, hogy meg ne égjen.

Azonnal, forrón tálaljuk!

Egy tepsin szerintem körülbelül egy kiló sütőtököt tudunk így megsütni, hiszen fontos, hogy a tökfalatok ne legyenek túlzsúfolva, a tökéletes végeredmény elérésének érdekében. Ha nagyobb mennyiségű alapanyagra van szükségünk, mondjuk több adag főételhez, akkor inkább két tepsivel süssünk.

Ahogyan említettem több ételbe is került a fűszeres sült tökből, egytől-egyig megfeleltek a várakozásaimnak, inkább úgy fogalmaznék, hogy jócskán felül is múlták.

Érdemes lesz ezekbe az ételekbe is bepillantani. Mármint a receptjeibe.:)

Cserépben sült szalonnás-zöldfűszeres csirkemáj hagymás pecsenyelevével

A kis cseréptálamban mostanában több, apró finomság is készült. Gyorsan kellett néhány adag ebédet és vacsorát összeütnöm, így kaptam elő. No és rákaptam! Ebben a kétszemélyes cseréptálban készült most a baconba tekert csirkemáj, de természetesen most is kicsit másképpen.

Félbevágott gyöngyhagyma és egész fokhagyma is került a májak mellé valamint néhány ág friss rozmaring és zsálya. A májakat most csak két részre vágtam, sóztam és frissen őrölt zöldborssal szórtam meg.

Egy-egy nagyon vékonyra szelt baconba csomagoltam őket és körkörösen a cserépbe rendeztem. A hagymákat és a zöldfűszerek is a tálba rendeztem. Meglocsoltam a grillezett paradicsomból maradt és átszűrt fokhagymás, zöldfűszeres olívaolajjal és betettem a 180 C fokra előmelegített sütőbe.

Körülbelül 40 percig sütöttem, míg a bacon színt kapott és a hagymák is megsültek. Cserépben a máj és a bacon még szaftosabb marad, mint amikor tepsiben sütöm. Mégis kellőképpen átsül.

A májakat előmelegített tányérral szedtem és melegen tartottam. A visszamaradt pecsenyelevet keverőtálba átöntöttem, a zöldfűszerek száráról lehúztam a megsült leveleket és a pecsenyelébe visszatettem – a szárakat kidobtam - és botmixerrel összeturmixoltam.

Volt ebédről maradék francia krumplipürém, a forró csirkemájat a krumplipürével és a hagymás-zöldfűszeres pecsenyelével tálaltam fel vacsorára.

Általában kifli karikákon és csemegeuborkával tálalom a baconos csirkemájat, úgyhogy éppen ideje volt, hogy most másféleképpen készítsem el.

(Fűszer)kertem, virágaim …

Sokan nevelnek otthon fűszernövényeket, hiszen nincs is csodálatosabb dolog, amikor a saját fűszerkertünkből csípjük le a zsenge szálakat, leveleket az éppen aktuális ételbe. Abszolút laikusként múlt évben magvakat vásároltam, hogy fűszerkertet telepítsek. Nem vetettem el időben a magokat, így a fűszerkert nevelése erre az évre maradt. Ez évben is majdnem kifutottam az időből, éppen anyák napján – amikor még az eső is esett – fogtam magam, és elvetettem őket. Majdnem minden kikelt, de a ritkítást nem minden növény „élte túl”, végül a legkitartóbb növények maradtak velem. Nagyon kedvesek számomra, hiszen magam, magról vetettem őket és nevelgettem. Most már szereztem némi gyakorlatot, így újra nekiugrok a projektnek, de már sokkal okosabban, hogy pótoljam az elveszett fűszernövényeket.

Megörökítettem természetesen kertem virágait is, nem a pesszimizmus szól belőlem, de lassan vége a nyárnak és már csak ezekről a képekről nézegethetem őket.

Az évelő fűszernövényeket természetesen télre behozom majd a lakásba, és mentem át őket jövőre. Persze még fognak kint erősödni, bokrosodni, így a lakásnak is ékei lesznek, és ételeim fűszerlelke…

Rukkola: Most csíptem vissza a hajtásokat, sajnálom, hogy nem akkor fotóztam amikor még tele volt virággal ... a zsenge levelek hajtásához viszont vissza kell csipkednem, így most is ez volt a sorsa. Pizzára, hideg szendvicshez, melegszendvicshez, omlettbe salátának már sok-sok levelet szedtem róla. Érdemes belenézni a receptjeimbe, mert egyszerűek, mégsem hétköznapiak.

Rozmaring: Összesen két rozmaring maradt velem, nagyon vigyázok rájuk. Gondos neveléssel hatalmas bokrokat is nyerhetek belőlük. Őket még nem tépkedem, várom, hogy szépen megnőjenek nyár végére.

Lila bazsalikom: Ezt a tő lila bazsalikomot a piacon vettem, és azonnal visszavágtam. Ízletes, egyszerű, mégsem hétköznapi paradicsomszósz készült vele. Mostanra szépen, újra megbokrosodott, megérett az újabb szüretelésre.

Bazsalikom: Nagyon életrevaló a bazsalikom, a zsálya és a rukkola mellett a legtöbb tő maradt velem és friss, életteli levelekkel ajándékoznak meg. A legutóbbi tapas vacsora egyik főszereplője volt a friss bazsalikomos bruschetta a vacsora asztalon.

Kakukkfű: Ez az egy tő maradt velem a sok-sok elvetett magból, sajnos. Már szépen bokrosodik, és tegnap már néhány szálat tettem belőlük az őzraguba. Féltve őrzöm, remélem sokáig velem marad.

Tárkony: Ezt tárkonyt is tőben vettem a piacon, de csak most vágtam vissza, mert szükségem volt a leveleire a tegnapi őzraguba. Tárkonyos bablevest gyakran készítek vele, a család egyik kedvence. Néhány hét alatt csodásan ki fog hajtani, meg fog bokrosodni, addig pedig a saját nevelésű, zsenge tárkonyleveleket használom majd.

Citromfű: Hosszas várakozás után a citromfű tövek is megerősödtek. Őket még nem "bántottam", de hamarosan felhasználásra kerülnek.

Zsálya és tárkony: Hatalmas bokornyi zsálya kelt ki, a ritkításnál félő volt, hogy megmaradnak-e. Szépen megerősödtek, úgyhogy most egészen biztosan a zsályáé lesz ízesítésben a főszerep, mert most már kaszálni kell! :) Az egyetlen tő tárkony, ami megmaradt abból, amit magról vetettem, itt, a zsálya között bújik meg.

Petrezselyem: Innen szedem a zsenge petrezselyem leveleket az ételeimbe. Gondolkodom rajta, hogy még ritkítok az ültetvényen, hogy jobban erősödhessenek, de az is lehet, hogy nem. Három fajtát is vetettem, ebben a kaspóban vegyesen vannak.

Lestyán, zeller: A lestyánt tőben kaptam egy kedves barátnőmtől, megmaradt, de nem úgy hajt, ahogyan szeretném. A zellert is tőről vettem, a legutóbbi savanyú krumplikrém leveshez már egy egész tövet elhasználtam. Azért még csak a leveleit csipkedem, gumókra csak ősszel számíthatok, de kivárom.

... még néhány kép az egyik mediterrán mályvabokromról és a kedvenc leanderemről ...