Sertéskaraj parmezános párizsi bundában amerikai káposztasalátával (coleslaw)

Nagymamám legalább annyiszor készített nekünk gyermekkoromban párizsi szeletet, mint rántott bordát.

Sosem voltam menzás, minden nap a nagymám főzte az ebédet, édesanyám pedig a vacsorát. Leggyakrabban kétszer is ettem meleg ételt naponta, úgyhogy volt hová visszanyúlnom, amikor saját háztartást kezdtem vezetni.

Innen a párizsi bundázás szeretete, néhány hetente terítékre kerül nálunk.

Újabban frissen reszelt parmezánnal dúsítom az egyébként egyszerű tojásbundát, ugyanis én nem keverem ki a tojást liszttel. A lisztben megforgatott hússzeleteket a sűrű, parmezános tojásban megmártom, és forró olajban kisütöm.

Hozzávalók 4 adaghoz:

8 ujjnyi vastag szelet sertéskaraj

3-4 tanyasi tojás

6-8 dkg frissen reszelt parmezán

frissen őrölt Himalája só és színes bors

2-3 evőkanál finomliszt

20 dkg vegyes gyalult káposzta reszelt répával

1 evőkanál fehér borecet

1 evőkanál mogyoróolaj (vagy napraforgóolaj)

2 evőkanál barna nádcukor

1 dl házi majonéz

A káposztasaláta elkészítését itt írtam le. (Érdemes benézni a posztba, mert az egyik legjobb Kentucky menü, amit készítettem! J

A karaj szeleteket klopfoltam, úgy 3 mm vastagra. Sóztam, borsoztam, lisztben megforgattam.

A tojásokat elhabartam és elkevertem a reszelt parmezánnal, hagytam 10-15 percig, hogy a sajt beleolvadjon a tojásba, hogy sűrű masszát kapjak.

Végül a karaj szeleteket megmártottam a tojásban és 2-3 perc alatt forró olajban aranybarnára sütöttem.

Papírtörlőre szedtem, majd feltálaltam az amerikai káposztasalátával. 

Szerettük! J

Retro kedvencek kicsit másképp: sertésborda parmezános párizsi bundában –ropogós kockaburgonyával

Csoda, hogy csak most kerül sor arra, hogy bemutassam ezt a pofonegyszerű megoldást, ugyanis ez volt az idei nyári szezon slágere a kisfiamnál. Minden héten készül.:)

Kezd férfiasodni az ízlése, a rántott hús számára csakis karajból készülhet. Amikor elmondom neki a napi menüt, akkor mindig megjegyzi: ugye a kedvenc husimból készíted?

A választékbővítés kedvéért kerestem „új” megoldásokat, hogy ne legyen unalmas a heti menü itthon, így többféleképpen bundázom a karajt. Ez az egyik.

Zolival, a kis barátjával képesek 6-8 szeletet is lenyomni belőle, mi lesz még itt érettségiig?! :)

Ez a parmezános párizsi bunda olyan egyszerű megoldás, hogy amikor először elkészítettem úgy örültem, hogy rátaláltam, mintha olaj vagy aranylelőhelyet találtam volna a kertben.

A bunda ízletes, könnyű és ropogós, a hús szaftos. Igazi diákcsemege.

Hozzávalók a parmezános párizsi bundához:

1-1 szelet húshoz (érdemes közepesen vastag karajszeleteket felhasználni hozzá, melyet enyhén megklopfolunk) 1-1 kisebb tojás és 1-1 evőkanál finomra reszelt parmezánmorzsa alaposan elkeverve és egy csipet sóval ízesítve. Hagyjuk állni fél órát, hogy a parmezán „magába szívja” a tojást és sűrűvé, krémessé váljon.

Elkészítése:

Az előkészített karajszeleteket közvetlenül sütés előtt sózzuk, borsozzuk és lisztben megforgatjuk. Forrósítsuk fel az olajat és közvetlenül sütés előtt alaposan mártsuk meg a parmezános tojással a lisztben megforgatott karajszeleteket és néhány perc alatt süssük aranysárgára, ropogósra. Szedjük papírtörlőre, amíg a többi szelet hús ki nem sül.

Meglepően kevés olajat szív magába, nem kell attól félni, hogy tocsogni fog az olajban. Természetesen megfelelő sütési hőfokot válasszunk, úgy 190 C fokon süssük.

Tipp:

Nem próbáltam még, de biztos vagyok benne, hogy lisztmentesen is elkészíthető, ez esetben a lisztben forgatást hagyjuk ki és egyből a parmezános tojással bundázzuk a hús szeleteket. Így lisztérzékenyek is fogyaszthatják!

Ropogós kockaburgonya

Most van igazán szezonja a jó sült krumplinak. Most igazán megfelelő egy-egy jó minőségű sütni való krumpli a „tökéletes” sült krumplihoz. Később, főleg a tél folyamán, már előfordul majd, hogy a nem megfelelően tárolt krumpli veszít a feszességéből vagy megcsípi a hideg vagy a fagy. Most viszont tökéletes, még nem öreg, de már nem is olyan fiatal, vizes.

120 Ft körül lehet kapni 1 kg sárgaburgonyát, én mindig ezt használok sült krumplihoz.

A krumplit meghámozom, megmosom, közepes méretű kockákra vágom. Sütés előtt jó fél órán át hideg vízben áztatom. Sütés előtt leszűröm, leöblítem papírtörlőn alaposan leitatom, majd 200 C fok körüli hőmérsékletű olajban aranysárgára, ropogósra sütöm.

A belseje finom puha marad, kívül pedig „vékonyan” ropog. Isteni finom! 

A parmezános párizsi bundában készült karaj méltó társa, kifejezetten jól passzolnak egymáshoz. Ízben is, színben is.

Leggyakrabban mézes-mustáros szósszal, vagy tartármártással kínálom.

Pulykamell csíkok fokhagymás-parmezános párizsi bundában petrezselymes-sáfrányos rizzsel

Ahogyan már írtam róla, egy kicsit több mint egykilós pulykamell darabot osztottam be egy négyfős és egy kétfős ebédre. Az első ebédre készült – többek között – az enyhe kecskesajttal és (fahéjjal, szecsuáni borssal fűszerezett) aszalt szilvával göngyölt pulykamell is. A lányom, a férjem és én leginkább töltve szeretjük a csirke és pulykamellet, a kisfiam újabban csak bundázva kéri. Neki készült ez a finomság. Ugyanis, amennyire egyszerű, annyira finom ez a változat.

A 20 dkg-os pulykamell szeletből három hosszú csíkot vágtam, sóztam, borsoztam. A töltött pulykamell roládok bundázásából maradt, már némi liszttel is elkeveredett tojást használtam a pulykamell csíkokhoz. Elkevertem még egy kis - bundázásból megmaradt – liszttel, adtam hozzá egy kevés fokhagyma granulátumot, reszeltem hozzá frissen parmezánt és elkevertem.

Hogy nagyon jól tapadjon a párizsi bunda, én még lisztben is megforgattam a pulykamell csíkokat, majd egyenként alaposan megmártottam a parmezános párizsi bundában és azonnal raktam is őket a190 C fokra felforrósított, bő olajba. Csak rövid ideig sütöttem, addig, amíg a bunda enyhe színt nem kapott. A kisfiam a sült krumplit és a rizsköretet kedveli legjobban, így egy rizsköretnek mindenképpen készülnie kellett a gyömbéres krumplipüré mellé.

4 adaghoz 2,5 dl arborio rizst készítettem elő. 5,5 dl vizet kellemesre sóztam és hozzáadtam egy csipet – közepesre őrölt, spanyol – sáfrányt és majdnem felforraltam. A rizst 3 dkg vajon enyhén megpirítottam, de csak annyira, hogy nehogy színt kapjon. Felöntöttem a sáfrányos vízzel, és lefedve, gyönge tűzön és kavargatás nélkül(!) 15 percig pároltam a rizst. Ekkor a fedő alá vékony konyharuhát tettem és a tűzről lehúzva 10-15 percig hagytam, hogy teljesen elkészüljön a rizs. Csak ekkor kevertem meg és hozzáadtam egy kis csokor zsenge, apróra vágott petrezselyemzöldet (melyet frissen szedtem a kertemben). Azonnal tálaltam.

Csak egy hirtelen ötlettől vezérelt saját elképzelés szerinti rizsköret volt, de mondhatom, hogy hibátlan lett és mindenkinek nagyon ízlett.

Még egyféle töltött pulykamell készült az első ebédhez, de erről majd legközelebb. A háromféle pulykamell variációval és kétféle körettel tálalt ebédet összességében is bemutatom.