Bajnok útravaló: rántott húsos szendvicsek oregánós - parmezános szendvicszsömlében

Ahogyan írtam róla, a kisfiamnak kellett útravalót készítenem a hétvégi focibajnokságra. Aradon játszottak, és csak a gyerekek - a focicsapat utazott.

Merem remélni, hogy az uzsonnával hozzájárultam, hogy a csapatukból ő rúgta a legtöbb gólt. A friss, tápláló és egészséges házi koszt mindenképpen csak előnyére válik.

Szerintem ez az egyik legfinomabb és legtáplálóbb szendvicsféle, szinte főétel kiváltó, hiszen egy bajnokságon nincs rá lehetőség, hogy komplett, főtt menüt csomagoljak neki.

Legutóbb egy másikféle szendvicskenyérrel és rántott borjúszelettel készítettem, érdemes ide is benézni.

Van, hogy borjú-, van, hogy sertéskarajt panírozok, ha útravalónak készül rántott húsos szendvics. Most friss, márványos – így szaftos – karajszeleteket paníroztam házi morzsában, felvert tojásban és lisztben. Persze éppen fordított sorrendben.

A szép darab karaj csontja ment a karalábélevesbe. A karalábéleves is istenien sikerült. Persze szándékosan így terveztem, hogy két legyet ütök egy csapásra. A karaj darabot mindig csontosan veszem, a csont pedig megy valamilyen levesbe.

A szendvicszsömle receptjét már közzétettem, belül puha és bársonyos, kívül ropogós zsömléket sütöttem.

A karajfilé darabot mindig ujjnyi vastagra szeletelem. Sima felületű klopfolóval, fólia között egy kicsit meglapítom, hogy lazítsam, de ne törjem a rostokat. Cél, hogy a hús szaftos maradjon, ne száradjon ki sütés közben. A megfelelő panír is segítség ebben. Csak sózom és borsozom, mert szerintem így jönnek ki legjobban a jó alapanyag ízek.

Hagytam a zsömléket és a megsült rántott húst is teljes mértékben kihűlni. Mivel késő este érkeztem el erre a pontra, már alig vártam, hogy elkészüljenek a szendvicsek. Nem sikerültek valami jó képek a rossz fényviszonyok miatt, de szerintem a szendvicsek színességét, frissességét mindenképpen visszaadják.

Most nem került a szendvicsbe kence, csak sok apró és zsenge salátalevél és piros húsú kápia paprika. A nagylányom dolgozott még a hétvégén a fagyizóban, így ő is kapott szendvicset uzsonnára. A császárzsömlék pedig elfogytak másnap reggelire.

Frissek és szemrevalóak voltak a szendvicsek, de nem voltak túl hosszú életűek. A jó ételnek már csak ez a sorsa!

Ínyenc útravaló: parmezános - oregánós panini rukkolával és rántott borjúkarajjal

Valószínűleg le sem tudnám tagadni, hogy a családban a legnépszerűbb útravaló a rántott húsos szendvics. Két-három bejegyzésemben is írtam már különböző szendvicskenyerekbe töltött panírozott húsokkal készült szendvicsekről. Ez a fajta szendvics mindig teljes siker.
Pünkösd másnapján a kisfiam kirándulni ment, ez volt az egyik apropója, hogy hétfőn kenyeret és péksüteményeket sütöttem. A kisfiam szendvicséhez panini kenyeret a Lusta asszony péksége: dagasztás nélküli (DNK) kenyér és péksütemények bejegyzésemben leírtaknak megfelelően.
Majdnem mindig tartok itthon konyhakész borjúkarajt, éppen ilyen alkalmakra is. Csak előhúzom, megsütöm, vagy panírozom, egészen biztos a siker. Kedvenc hentestől 1500 Ft-ért veszem csontosan kilóját, egy egész gerincet meg szoktam venni. Olyan 10-11 hónapos növendék borjú ez, aminek már van íze is, de az állaga még zsenge.
Finom házi morzsával és tanyasi tojással bundáztam a gyönyörűséges borjú karaj szeleteket.
Megvártam, hogy teljesen kihűljön. A szendvicskenyeret elől, zsebszerűen bemetszettem jó mélyen, frissen kevert fokhagymás majonézt (aiolli) kanalaztam bele, majd belecsúsztattam néhány rukkola levelet, melyet a saját kertemben szedtem. Már csak a „borjú bécsit” gyömöszöltem bele, fóliába csomagoltam és ment a kisfiam hátizsákjába.
Az ilyen szendvicsekért soha nem kapok reklamációt, mindig megeszi egy szálig. Egy biztos, csakis egészségére válik.

Annak ellenére, hogy kicsit "elszámoltam magam" az útravaló készítéssel, végül sikerült maximálisan kivágnom magamat. Ebből is látszik, hogy nagy rákészülés nélkül is lehet gyorsan, finomat készíteni.

Frissen sült sajtos bagett és szezámmagos csavart zsemle borjú bécsivel

Ma mindenképpen sütöttem volna kenyeret, vagy péksüteményt, hiszen ma van a kenyér világnapja.
Kellemest a hasznossal, az, az öröm ért minket, hogy az edzője beválogatta a kisfiamat a jelenleg folyó gyermek focibajnokság holnapi mérkőzésére a csapatba, így útravalóval mindenképpen készültem volna neki.

Egy korábbi bejegyzésemben, pontosan egy másik bajnokság kapcsán már bemutattam útravaló, rántott húsos szendvicset, most is „odatettem” magam, a holnapi siker érdekében, újabb péksüteményekkel, és a kisfiam kedvencével, a borjú bécsivel.
A férjem is vele lesz, illetve korán reggeltől, estig odalesznek, így egy nagyobb adag szendvicset készítettem.

Eredetileg csak kerek zsömléket akartam készíteni, de a legutóbbi borjú szállítmányból sikerült a lapos hátszín részt elővennem, melyek szinte csík alakúak, így főleg csinos, kisebb bagetteket sütöttem, de néhányat megfontam, és csavart alakú zsömléket is készítettem.
A sajtos péksüteményeket nagyon szereti a kisfiam, így kialakult a végleges tervezet, a bagettek sajtosak, a zsömlék szezámmagosak lesznek.

10 db péksüteményt terveztem, ehhez az alábbi kelt tésztát állítottam össze:

60 dkg BL 80-as (kenyérliszt)
2 dkg élesztő
2 dl tej
2 dl víz
5 dkg vaj
1 teáskanál porcukor
2 teáskanál só

A langyos tejben a cukorral megfuttattam az élesztőt, kelesztő tálban összegyúrtam a sóval elkevert átszitált liszttel, a vízzel, és a puha vajjal.

Letakarva pihentettem 10 percig, majd könnyed mozdulatokkal olajos munkalapon dagasztottam. Olajos felületen 10, 20, majd 30 perc múlva újra könnyedén dagasztottam a tésztát.
Ezt követően 30 percet pihentettem, majd 10 részre osztottam a tésztát, és kis cipókat formáztam belőle. 10 perc múlva, enyhén lisztezett felületen 6 részből bagettet formáztam, 4 részből pedig csavart zsömlét.

Felvert tojással megkentem a péksüteményeket, a bagetteket durvára reszelt gouda sajttal, a zsömléket szezámmaggal szórtam meg.

200 fokra előmelegített sütőben az első adagot 20, a második adagot 190 fokon, 18 perc alatt arany barnára sütöttem.

Közben elkészítettem a bécsi szeleteket.

Nagyon enyhén, fólia alatt megpaskoltam a húsokat, előkészítettem a panírozáshoz a hozzávalókat.
Most két zsömléből őröltem frissen morzsát, amit két evőkanál szezámmaggal dúsítottam.
Két egész tojást felvertem, sóztam és egy evőkanál kacsazsírral elkevertem.

A borjú karaj szeleteket frissen őrölt borssal és sóval fűszereztem mindkét oldalán, majd azonnal, liszt, tojás, morzsa sorrendben bepaníroztam.

Hagytam körülbelül 20 percet szilárdulni a bundát, majd 170 fokos olajban néhány perc alatt arany barnára sütöttem.

Hagytam hűlni a péksüteményeket, és a bundázott hússzeleteket is.

Tartármártást tegnap készítettem frissen egy másik ételhez (3 dl friss majonézt készítettem, egy dl tejföllel, egy teáskanál dijoni mustárral, 2 teáskanál porcukorral, egy evőkanál friss citromlével, egy csipet sóval, és cayenne borssal elkevertem) ebből 1 dl-t nyomózsákba kanalaztam.

Összeállítottam a szendvicseket: a férjem szendvicsébe tartárt, friss salátát, sörretket és rántott szeletet tettem.

A kisfiam szendvicseibe csak salátát és rántott szeletet.

A lányomnak is készítettem egy szendvicset zsömléből, „vigasz ágon”, nem akartam, hogy mert mi itthon maradunk, kimaradjon a jóból:-)

Szépen becsomagoltam a szendvicseket nekik, mert holnap nagyon korán lesz az indulás, és gyorsan leültem megírni a bejegyzést, hogy a finom péksüteményeim ki ne maradjanak a mai nevezetes napon a bemutatásból.

Mit mondjak? Ebédet is főztem, és bevásárolni is voltam ma, nem csoda, hogy ma egy kicsit, tényleg elfáradtam.

Csodásak lettek a szendvicsek, nem csoda, hiszen egy bajnokot „támogatok” vele, és szívem, lelkem, és még annál is sokkal többet adtam bele.