Színes és ízletes nyári melegszendszendvics házi kovászos kenyéren

A Nemzeti Gulyás Napra sütött kovászos kenyeremből készült ez a színes, ízletes melegszendvics. Nyomokban görögös motívumra fűztem fel, ahogyan a legutóbbi melegszendvicset olaszosra, mediterránra.

Persze megbolondítottam egy-két színes, valamint gyomorsimogató finomsággal is, mint a kápia paprika és a bacon.

Egyik efféle szendvics sem a bonyolultságával tarol, sokkal inkább a színes ízekkel és látvánnyal, mely már az előtt beindítja a nyálcsorgatást és a gyomornedveket, hogy beleharapnánk. Ettől jobb emésztés serkentő nem is kell.

A kovászos kenyérszeleteket enyhén megpirítottam, majd meglocsoltam – saját készítésű – fokhagymás olívaolajjal. Megraktam kisebb darabokra vágott fetával, zöld olívabogyóval, piros húsú paprikával, ami persze lehet gogos is és kápia, de még kaliforniai is. A színére és az édeskés ízére nagy szükségünk van a kompozícióban. Még egy kis szalonnamorzsa is került a zöldségek közé, valamint megszórtam egy kis morzsolt oregánóval, majd ment a grillbe.

Amikor enyhén színt kapott, akkor befedtem vékonyra szelt bacon csíkkal, és addig sütöttem, amíg a szalonna szalagok át nem sültek szaftosra, de enyhén ropogósra.

Azonnal, frissen tálaltam. Még a teraszon. Sajnos, lassan be kell költöznünk az ebédlőbe. De addig is minden percet kihasználunk, hogy kiélvezzük!

Oregánós - bazsalikomos leveles pogácsa mozzarellával és parmezánnal

Az olasz hetek záróakkordjaként sütöttem ezt a pogácsát. Parmezános grissiniben gondolkodtam először, no, de az én magyar gyomrom hazabeszélt.
Uzsonnára szántam a pogácsát, így nem készítettem belőle „teljes” adagot, 35 dkg liszthez mértem a többi hozzávalót. Összeállítottam a tésztát:

35 dkg átszitált finomliszt 2 teáskanál sóval elvegyítve
0,8 dl langyos tejben, csapott teáskanál cukorral megfuttatott 2 dkg élesztő
2 dl zsíros tejföl
2 tojássárgája
5 dkg libazsír (vagy vaj)
1 teáskanál oregánó
1 mokkáskanál frissen őrölt zöldbors

A kenéshez 2-3 evőkanál olvasztott libazsír vagy 3-5 dkg vaj
20 dkg pizza mozzarella finomra lereszelve és egy csokor friss bazsalikom levél szalagra vágva a hajtogatáshoz 5 dkg a szóráshoz és annyi frissen reszelt parmezán, amennyit a végső szóráshoz megkíván, 1 tojásfehérje a kenéshez

Amikor összeállítottam a tésztát még nem dagasztottam meg, csak 10 perc múlva. Kedves, simulékony és együttműködő tésztát kaptam, öröm volt vele dolgozni. 30 percig kelesztettem konyharuhával letakarva huzatmentes helyen.
1 cm-esre kinyújtottam, megkentem olvasztott libazsírral, majd megszórtam a reszelt mozzarella 1/3-ával. Meghajtottam, fentről lefelé, lentről fölfelé, majd balról jobbra, jobbról balra. Ezután mindig ebben az irányban és sorrendben kell meghajtogatni a tésztát. 20 perc elteltével újra kinyújtottam, megkentem, megszórtam a sajttal, és a friss bazsalikommal, utána meghajtottam a tésztát. 20 perc múlva ismét ugyanígy jártam el.
Újabb 20 perc elteltével kinyújtottam kb. 3 cm magasra a tésztát, haránt irányban berácsoztam éles késsel, megkentem felvert tojásfehérjével, megszórtam először a mozzarellával, majd annyi parmezánt reszeltem rá, hogy befedje az előző réteg sajtot. 4 cm-es szaggatóval kiszaggattam, a hulladékot pedig nem összegyúrtam, ha nem rózsára formáztam, úgy, hogy a sajt maradjon felül.

20 percig pihentettem libazsírral vékonyan kikent tepsiben, majd 200 C fokra előmelegített sütőben kb. 15 perc alatt szép pirosra, ropogósra sütöttem. A 2. és 3. tepsinél 190 C fokra mérséklem a hőt, hogy ne piruljon olyan gyorsan a sajt a tetején.
50 db pogácsát kaptam a fenti mennyiségből.
A mozzarrella kevéssé aromás sajt, viszont nagyon kellemes kísérője az olaszos fűszereknek, a parmezán nem harsog a pogácsában, de nagyszerűen végzi a dolgát, mert a fűszereket és a mozzarellát egységbe fogja.
Ismét egy újabb leveles pogácsa variációt sikerült megalkotnom, ahol az újszerű ízek rendkívül összehangoltan működtek a hagyományos technológia stabil alapjain.

Tökéletes sonkás-sajtos kiflik kelt tésztából, ínyenceknek

A húsvéti sonkamaradék számomra inkább áldás, mint haszontalanság. Direkt két - hagyományos eljárással készült – sonka darabot főztem húsvétkor, az egyiket a cipóban sült sonkához, a másikat a sonkaleveshez betétnek, a tojással sült foszlós kalácshoz szeletelve, valamint számítottam belőle némi maradékra ezen felül is.
Már húsvét hétfőn készítettem melegszendvicset reggelire belőle, a végső sonkamaradékból pedig sonkás-sajtos kifliket tervezetem kedden vacsorára.
15 dkg szín sonkát apróra felkockáztam. A legutóbbi Spanyolországból érkező manchego sajtszállítmányból tartogattam még egy keveset, mely mára kicsit már összeszáradt. A manchego a legfinomabb spanyol juhsajt, pl. a Metroban is lehet kapni, szívből ajánlom mindenkinek. Hasonlóan aromás mint pl. a parmezán vagy a pecorino. 15 dkg manchego sajtot felkockáztam, majd robotgépben morzsává őröltem. Összekevertem a sonkával, ezt szántam tölteléknek.

Elkészítettem a kiflik tésztáját. Nem akartam túlzottan nagy mennyiséget készíteni, így 24 db kiflihez 40 dkg lisztből állítottam össze:

40 dkg átszitált finomliszt
0,8 dl olaj
1,8 dl tej
2,2 dkg élesztő
1 pohár joghurt vagy kefir
2 tk só
1 tk porcukor

1 dl langyos tejben az élesztőt a cukorral felfuttattam, majd az összes hozzávalót összegyúrtam. 10 perc pihentetés után könnyedén, de alaposan megdagasztottam olajos felületen, majd egy órát pihent a tészta huzatmentes helyen, letakarva, szobahőmérsékleten. Körülbelül duplájára kelt ez idő alatt.
Olajos felületen nagyon könnyedén és röviden átdagasztottam, 3 részre vágtam, cipókat formáztam belőle, lisztes deszkán, liszttel megszórva pihentettem 10 percet.
Egyenként kinyújtottam 1-2 mm vastagságúra a cipókat, melyeket 8 cikkre vágtam. Egy-egy evőkanál sonka-sajt keveréket tettem a cikkek széles végére, majd kifliket formáztam belőle (feltekertem), melyeket sütőpapírral bélelt tepsire rendeztem.
Egy tojássárgáját egy teáskanál tejszínnel elkevertem, ezzel a kiflik felületét megkentem. Megszórtam morzsolt oregánóval, majd reszeltem rá egy kevés parmezánt.

A nyújtástól számítva 30 perc múlva bemelegítettem 190 C fokra a sütőt és 18-20 perc alatt szép pirosra, belül puhára, kívül ropogósra sütöttem a kifliket.

Ha bárki neheztelne a tökéletes jelzőért a főcímben, akkor csak rajta, készítse el ugyanígy a kifliket. A hagyományos eljárással készült, házilag főzött sonka íze, zamata összehasonlíthatatlan, az általam használt aromás, kemény juhsajttal nagyszerű párost alkottak. Más juhsajttal, parmezánnal vagy pecorinoval hasonló, különlegesen finom íz hatás érhető el. A húsvéti sonkamaradék nyers, pácolt parasztsonkával egész évben helyettesíthető. Az oregánó-parmezán párosítást szívesen használom például szendvicskenyereim szórásához, hiszen nagyszerű íz összhangban lévő párost alkotnak.
A kiflik egyébként „egyszerűbben” is elkészíthetőek, ez esetben négyzet alakú, nagyon vékonyra szeletelt főtt-sült sonkát és (gouda, ementáli, cheddar stb.) sajtot vágjunk keresztirányban ketté és ezzel göngyöljük fel a kifliket.
A tészta nagyszerűen vizsgázott, a másnapra maradt kiflik állaga nem változott. Szívből ajánlom kipróbálásra, vendégvárónak is kiváló.
Sasszeműek láthatják, hogy valamilyen zöldfűszer is van a kiflik tésztájában. Volt felbontva egy fél pohár joghurtom és két evőkanál maradékom a hamuban sült krumplihoz készült snidlinges krémből. Ez esetben a joghurt mennyiséget ezzel egészítettem ki.

Görög fűszerezésű serpenyős szűzpecsenye pirított színes zöldségekkel, rusztikus tzatzikivel

A szűzsteakhez szeletelt hús mignonok után, pont a fele megmaradt a szűzpecsenyének. Azonnal konyhakész állapotba helyeztem, felcsíkoztam, és befűszereztem.
Mielőtt befűszereztem, természetesen elgondolkodtam rajta kicsit, hogy mit is készítsek belőle.
A szűzpecsenyét nagyon szeretem, bár nem a legolcsóbb húsféle, de számtalan nagyon ízletes fogás készíthető belőle, kevés előkészülettel és gyorsan.
Eszembe jutott, hogy ezt a serpenyős ételt már olyan régen nem készítettem, pár évvel ezelőtt, a kisfiamnak minden héten főztem ilyet, mert ez volt a kedvence.
Ez is saját fejlesztés, akkoriban nagyon bejött a családnak és be is került a családi recepttárba.

Kétszer ekkora adag is elfogyna belőle, de mivel, hogy serpenyős étel, kénytelen vagyok a kapacitásához alkalmazkodni.
Körülbelül fél kilogramm húst pácoltam, ehhez 80 dkg (megtisztítva) sárgaburgonya szükséges, egy nagyobb sonkahagyma, egy nagy piros kápia paprika, és két gerezd fokhagyma.
A húst tegnap frissen őrölt, szárított fűszerekkel pácoltam, 12 szem zöldborsot, egy teáskanál koriandert, egy teáskanál oreganot és egy teáskanál durva fokhagyma granulátumot őröltem mozsárban meg. Megszórtam a húst a fűszerkeverékkel, és kevés olajat csöpögtettem rá. Hűtőbe tettem.

A sárgaburgonyát apró kockákra vágtam, ez fontos, hiszen a serpenyőben akarom kevés olívaolajon megsütni, így lesz tökéletes.
A sonkahagymát először hosszában félbevágtam, majd sréhen felcsíkoztam. A paprikát is ugyanígy, először természetesen a csumáját eltávolítottam a magokkal együtt.

A rusztikus tzatzikihez meghámoztam egy nagyobb kígyóuborkát, kisebb kockákra vágtam, besóztam, és reszeltem rá két kisebb gerezd fokhagymát. Hagytam, hogy kieressze a levét, addig hűtőbe tettem.
Kikevertem 2 dl sűrű joghurtot egy evőkanál zsíros tejföllel, amikor az uborka kiengedte a levét, akkor leszűrtem és ezzel a krémmel kevertem el. Picit utána sóztam és visszatettem tálalásig a hűtőbe. Nem szükséges bors hozzá, a ragu éppen eléggé fűszeres.

A serpenyőben kevés olívaolajon, két adagban sütöttem meg a húscsíkokat.
A lényeg az, hogy kézzel rakom a serpenyőbe a húst, úgy, hogy lehetőleg ne fedjék egymást, hiszen addig nem kavarom, nem mozdítom, amíg majdnem kifehéredik a sütéstől.

Ez azért fontos, hogy ne eresszen levet, illetve így kérget kap a hús, nem fő, hanem sül, nem veszíti el a szaftos állagát belül, kívül viszont szép pirosra sül.

Frissen őrölt sóval szórtam meg, és elkevertem. Ekkor már nem sütöm sokáig, hiszen nem szeretném, hogy kiszáradjon, megkeményedjen.

A kisült húst félretettem, melegen helyre.
A maradék olívaolajon egy kicsit átsütöttem a hagymát, majd rátettem a paprikát és együtt sütöttem addig, amíg a hagyma karamellizálódik, a paprika pedig elveszíti a nyersségét.
Ekkor visszatettem a sült húscsíkokat, ráreszelem a két kis fej fokhagymát, és összeforgattam a ragut. Kivettem a serpenyőből, és melegen tartottam.

Ha maradt az olajos pácból, akkor a maradék zsiradékot ezzel pótolom, ha nem, akkor kevés olívaolajat adok még hozzá. Nem sokat, hiszen csak az a célom, hogy megpirítsam benne a burgonyát.
A burgonya pirítása körülbelül 20 percet vesz igénybe, előre sózni nem szabad, félidőben egy kis frissen őrölt színes borssal szórom meg.
Jobb, ha a serpenyőt rázogatjuk, úgy forgatjuk a burgonyát, hogy ne sérüljön, amikor már puhulni kezd.

Amikor a burgonya minden oldalán megpirult, akkor visszatettem a húsos ragut a burgonyához a serpenyőbe, és nagy lángon a ragut összepirítottam.
A rusztikus tzatzikivel azonnal tálaltam.

Nagyon finom serpenyős étel, a hús fűszeres, a hagyma és a paprika édes és zamatos, a burgonya pedig puha, ugyanakkor szépen megpirult. A rusztikus tzatziki mind állagban, mind ízben jól harmonizál vele.
Csak egy baj van ezzel az étellel, hogy maradékra esély sincsen!