Szenvedélyesen szeretek enni, főzni és utazni. Egy ideje itt írok ezekről a szenvedélyekről ...
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: feta sajt. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: feta sajt. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. szeptember 12., hétfő

Színes és ízletes nyári melegszendszendvics házi kovászos kenyéren





A Nemzeti Gulyás Napra sütött kovászos kenyeremből készült ez a színes, ízletes melegszendvics. Nyomokban görögös motívumra fűztem fel, ahogyan a legutóbbi melegszendvicset olaszosra, mediterránra.

Persze megbolondítottam egy-két színes, valamint gyomorsimogató finomsággal is, mint a kápia paprika és a bacon.

Egyik efféle szendvics sem a bonyolultságával tarol, sokkal inkább a színes ízekkel és látvánnyal, mely már az előtt beindítja a nyálcsorgatást és a gyomornedveket, hogy beleharapnánk. Ettől jobb emésztés serkentő nem is kell.

A kovászos kenyérszeleteket enyhén megpirítottam, majd meglocsoltam – saját készítésű – fokhagymás olívaolajjal. Megraktam kisebb darabokra vágott fetával, zöld olívabogyóval, piros húsú paprikával, ami persze lehet gogos is és kápia, de még kaliforniai is. A színére és az édeskés ízére nagy szükségünk van a kompozícióban. Még egy kis szalonnamorzsa is került a zöldségek közé, valamint megszórtam egy kis morzsolt oregánóval, majd ment a grillbe.

Amikor enyhén színt kapott, akkor befedtem vékonyra szelt bacon csíkkal, és addig sütöttem, amíg a szalonna szalagok át nem sültek szaftosra, de enyhén ropogósra.





Azonnal, frissen tálaltam. Még a teraszon. Sajnos, lassan be kell költöznünk az ebédlőbe. De addig is minden percet kihasználunk, hogy kiélvezzük!





2011. június 30., csütörtök

Fokhagymás-kapros fetával és lilahagymával töltött lángos





Mostanában már másodszor kerül nálunk lángos terítékre, a kisfiam egyik kedvence lett. Készítettem hagyományos feltéttel, lilahagymás raitaval, most pedig megtöltöttem.

Hozzávalók 8 nagyobb lángoshoz:

50 dkg kenyérliszt

25 dkg héjában főtt, áttört krumpli

2 dl langyos tej

3 dkg élesztő

1 teáskanál porcukor

3 teáskanál só

1 dl langyos víz

1 evőkanál növényi olaj

A tejben a cukorral megfuttattam az élesztőt. Közben kelesztő tálba szitáltam a lisztet és elkevertem a sóval. Végül minden hozzávalót felhasználva tésztát gyúrtam. Alaposan megdagasztottam és egy órán át hagytam kelni a hideg sütőben (itt is kb. 26 C fok van). Lisztezett felületre borítottam, 8 részre osztottam és kis cipókat formáztam, majd letakarva hagytam még keni fél órát.

Már napok óta „zavart” egy kis darab, maradék feta a hűtőben, ez volt az ihletadó. Volt egy kis maradék felvágott lilahagymám a raitás változatból, mivel ott nagyon bevált a lángoshoz, ez is „előkerült". Fokhagyma nélkül nincs lángos, ez az összetevő egyértelmű volt. A kaprot pedig azért választottam a fekete olajbogyó helyett, mert jó barátságban van a lángossal és olyan ízt akartam még belevinni, hogy legyen határozott gerince az ételnek.

Egyszerűen összekevertem a hozzávalókat és a lángost nem félbehajtva, hanem a tölteléket két lángos közé téve alkottam meg egy dupla, töltött lángost.

Amikor szépen megsült az egyik oldala, addigra teljesen jól meg lehetett két lapát segítségével fordítani, így sikerült mindkét oldalán közepesen forró olajban szép barnára sütni.







A lányommal ketten lakmároztuk be. Finom is és mutatós is lett!


2011. május 19., csütörtök

Pizza quattro formaggi cseresznye paradicsommal, aszalt sárgabarackkal, mandulával és fekete olajbogyóval





















Ezt a pizzát a férjemmel együtt költöttük el könnyű ebéd gyanánt. Rohanós napunk volt - mint mindig - ilyenkor csak valami könnyűt ütök össze. Ritkán eszem húsmentes ételeket, az egyik olyan alapanyag, mely a húst maradéktalanul kiváltja az ízlésemben, az a sajt. Elmondhatatlanul szeretem a sajtokat, egyszer írtam is a sajtról egy humoros szösszenetet: Miért irigy? Mert sajt!
Ugyanúgy készítettem a pizza tésztát mint máskor, konkrétan a Magyaros - sajttal töltött szélű - pizza gazdagon bejegyzésem szerint, és ehhez kapcsolódóan is készült (5 db 30 cm-es átmérőjű pizzához). Érdemes kipróbálni pizza tészta receptemet és azt a technológiát, ahogyan én készítem, hiszen olvasói visszajelzések azt mutatják, hogy mindenkinél nagyon jól vizsgázik.


A sajtválasztást meghatározta az, hogy éppen milyen sajtok vannak készleten, ugyanakkor markánsan különböző sajtokat akartam a pizzán ízlelni. Így esett a választásom a lágy mozzarellára, az erőteljes roquefortra, a krémes camembertre, és a sós fetára. Természetesen még minden sajtrészt meg akartam fejelni valami hozzá illő kiegészítővel, így alakult ki a végeredmény.
A mozzarellához cseresznye paradicsomot és friss bazsalikomot, a fetához fekete olajbogyót, a roqueforthoz durvára vágott mandulát, a camemberthez mandulát és apróra vágott aszalt sárgabarackot éreztem megfelelőnek.
A paradicsomszósz ez esetben kiesett a számításból, viszont a napokban készült Rendhagyó gyros tál: szűzpecsenyéből, zöldfűszerekkel, lilahagymás újkrumplival, pirított zöldségekkel, raitaval -ból maradt néhány evőkanálnyi raita. Most csak raita krémet készítettem, így a krémben nem volt semmi olyan alapanyag, mely a sajtoknál „bezavart” volna.
Ez esetben már nem töltöttem meg a pizza szélét még sajttal, egyszerűen kinyújtottam, bekentem a raitával, négy részben megraktam a feltétekkel és 230 C fokos sütőben 18 perc alatt készre sütöttem.






















Különlegesen finom, pikáns, izgalmas és könnyű lett a pizza, sajnálom, hogy a quattro formaggi pizza variáció ritkábban jut az eszembe.

2010. november 30., kedd

Görögös szűzpecsenye csíkok oregánós-parmezános szendvicskenyérben, mézes-mustáros szósszal








Ez a saját fejlesztésű oregánós, parmezános szendvicskenyér annyira lenyűgözte a családomat, hogy már a teryaki csirkés szendvics sikerén felbuzdulva újabb húsfélén, újabb fűszerezésen járt az eszem.
Nem is tudom, hogy igazán görögös ízesítés-e az oregánó, a koriander és a fokhagyma összefüggése, de az én ízlelőbimbóim éreznek hasonlóságot a görögös fűszerezésű sültekkel.
A szendvicsgyártásban számomra az a nagyszerű, hogy a variálhatósága végtelen.
Ami még inspirálólag hatott rám az, hogy több olvasóm is elkészítette a teryaki csirkés szendvicset, és nagyszerű végeredményről, élményekről számoltak be nekem.
Nekiálltam hát az elgondolt, új formációnak.
A körülbelül fél kilogrammos szűzpecsenyét csíkokra vágtam, és bepácoltam só nélkül egy teáskanál oregánóból, korianderből, kakukkfűből, 20 szem zöld, és 5 szem feketeborsból, 2 gerezd fokhagymából és egy kis fej reszelt hagymából álló fűszerkeverékben.

















Az első bemutatott szendvics formációm a mézes-mustáros szósz leírásával a
Főételek szendvics-köntösben. 2. rész: Teriyaki csirkemell oregánós, parmezános szendvicskenyérben, friss zöldségekkel, mézes-mustáros szósszal bejegyzésemben található.




Ez esetben részben hasonló, részben új feltéteket állítottam össze. Hagyományos salátát vágtam csíkokra, közepesen mérges zöldpaprikát, paradicsomot, paprikával töltött olívabogyót, lilahagymát, és csemegeuborkát szeleteltem vékonyra, gouda sajtot reszeltem durvára, és feta sajtot vágtam apró kockákra.






Amikor a feltétekkel is elkészültem, és az első adag szendvicskenyér is a sütőben sült már, akkor sütöttem ki a pácolt szűzpecsenyét. Előtte azonban bacont sütöttem ropogósra, ez a feltét nálunk sohasem hiányozhat.
A fűszeres szűzpecsenye csíkokat wokban, a bacon zsírjában sütöttem ki, ezzel tovább emelve a hús ízösszefüggéseit. Sütés közben azért jó ízesre sóztam frissen őrölt tengeri sóval a piruló húscsíkokat.
Frissen, forrón, azonnal feltálaltam.











Mindenkinek kívánsága szerint tömtem meg feltétekkel a szendvicskenyerét az asztalnál.












Egy kicsit idegenkedtem ehhez a felálláshoz is a mézes-mustáros szósztól, én inkább egy kevéssé rusztikus tzatzikit tálaltam volna, de a családom a mézes-mustáros szószhoz kitartóan, és határozottan ragaszkodott.
Tulajdonképpen nem is annyira meglepő a ragaszkodásuk, hiszen a mesterkonyhákban is divatos az édes ízt becsempészni a sós, savanyú összefüggésben a fűszeres ételekhez.

Mondhatom nem vallottam szégyent ezzel a szendvicsformációval sem, alaposan kikenekedtünk belőle, és másnap is jutott egy-egy szendvics uzsonnára mindenkinek.

Most nagyobb léptékben készülök elragaszkodni a formákban, és az ízekben, ebben a tárgykörben, mégis egy igen nagy klasszikus következik, meglátjuk, hogy az a formáció hogyan szerepel majd. Valahogyan mégsem tartok tőle!
Related Posts with Thumbnails