Szenvedélyesen szeretek enni, főzni és utazni. Egy ideje itt írok ezekről a szenvedélyekről ...
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: chili. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: chili. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. július 10., kedd

Spagetti picante szárított és koktélparadicsommal – könnyű, ízletes tésztaétel 15 perc alatt!



Jómagam nagy húsevő vagyok, ritkán adódik úgy, hogy kihagyom a húst az étrendemből. Nagyon szeretem a zöldséges ételeket, de, ha lehet, akkor legyen hús is benne.

A férjem kevésbé húsevő, amikor ki szeretné hagyni a húst egy-két napra, akkor általában egy-egy ilyen pikáns tésztát ütök neki össze, 15 perc alatt.
 Nem is tehetnék jobban a kedvére, hiszen szívből imádja.

Mindig kicsit másképpen készül, most éppen így állítottam össze:
Felforrósított serpenyőbe olívaolajat csorgattam, majd azonnal hozzáadtam a fűszereket: reszelt fokhagymát egy csipet sóval, morzsolt oregánót és bazsalikomot és durvára tört chilit.
Ilyenkor olyan illatok szabadulnak fel, hogy ihaj-csuhaj! Az ízekről nem is beszélve. Gyorsan el kell keverni és vigyázni kell arra, hogy a fokhagyma meg ne égjen, ez alapvető!

Hozzáadtam az összevágott szárított paradicsomot és 1-2 percig sütöttem. Ekkor következett a negyedelt szilva koktélparadicsom, melyet már csak addig sütöttem az alappal, hogy kicsit levet eresszen és elveszítse a nyersségét, de szét ne essen. A paradicsomos ragut inkább rázogassuk, mint keverjük.









Közben kifőztem a spagettit bő, forró, sós vízben, majd leszűrtem és a serpenyőbe tettem. Összeforgattam a pikáns, paradicsomos alappal és azonnal tálaltam.
Frissen reszelt pecorinóval megszórtam, de ezt már a kiporciózott tésztára, a tányérban.

Amilyen egyszerű, olyan nagyszerű paradicsomos tésztaétel, amolyan húsmentes pasis kaja.

1 férfias adaghoz:

2 evőkanál olívaolaj
1-2 gerezd fokhagyma
1 mokkáskanálnyi tört chili, morzsolt oregánó és bazsalikom
3-4 nagyobb szilva koktélparadicsom negyedelve
3-4 nagyobb szárított paradicsom összevágva
só, frissen őrölt bors

15 dkg spagetti
1,5 liter víz
1 evőkanál só

Frissen reszelt parmezán vagy pecorino romano a tálaláshoz.




2012. január 13., péntek

Csirke fajitas chilis-kukoricás cheddar mártással, szélesmetélttel








Még a nagy kukorica őrület kapcsán készítettem ezt az ételt. A kisfiam közölte velem, hogy csupa kukoricás ételt főzzek neki, mert most az a kedvence.

Készítettem többféle pizzát kukoricával, a „mexikóit” be is mutattam. Napirendre került a chili con carne házi tortilla chipsszel, ehhez külön kínáltam vajban párolt kukoricát.
Még a chili con carne előtt napirenden volt kétszer egymás után is csirke fajitas, már éppen megérett a helyzet, hogy a Tex-Mex ételek és pizzák után újra valamilyen tésztaétel kerüljön sorra.

Így állt össze bennem ez az étel, amit nevezhetünk fúziósnak. Amikor megálmodok egy egészen újszerű ételt, akkor először az alapanyagokban, majd a fűszerezésben, végül pedig az elkészítésében keresem meg a megfelelő összhangot. 
Szeretek újítani, de csak az ésszerűség határain belül. Tudom, hogy nagyon népszerűek manapság az egészen extrém párosítások is, én megelégszem az újszerűvel, de majdnem biztosra szeretek menni.

Többször készült tagliatellés étel is mostanában, a legutóbbi beszerzésnél már nem tagliatellét, hanem 8 tojásos széles metéltet vettem. A gyönyörű, aranysárga széles metélt, csak úgy adtam magát egy kukoricás, chilis, cheddaros csirkés tésztaételhez.

A címben nem utaltam rá, de amikor az előbb említett alapanyagok összeálltak bennem, akkor nekem még egy kis füstölt íz is kívánkozott az ételbe. Úgyhogy a cheddar mártást egy kis füstölt sajttal is „megbolondítottam”.No, de következzék a recept.


Hozzávalók 4 adaghoz:


1 doboz csemegekukorica
1 kisebb habanero vagy más chili apróra vágva
1 fej fehérhagyma finomra vágva
1 nagyobb gerezd zúzott fokhagyma
4+4 dkg vaj
1 dl száraz fehérbor
2 dl tejszín
10 dkg vörös cheddar sajt durvára reszelve
10 dkg füstölt sajt durvára reszelve
só, késhegynyi fehérbors
kevés a tészta főzőlevéből







30-40 dkg csirkemell – a legjobb a csirkemell kis lebenye
1 evőkanál olívaolaj
fajitas fűszerpác (saját receptem szerinti)
frissen őrölt só




32 dkg 8 tojásos széles metélt
3,5-4 liter víz
1 evőkanál tengeri só






Az egyik darab vajon megdinszteltem a fehérhagymát, hozzáadtam a fokhagymát, a chilit és együtt sütöttem közepes hőfokon pár percig. Hozzáadtam az átöblített csemegekukoricát és néhány percig együtt pároltam a hagymás-chilis alappal. Félretettem.








A csirkemellet 20 percig pácoltam, ahogyan a fajitasról szóló bejegyzésemben leírtam. Forró olívaolajon hirtelen kisütöttem, eleinte nem piszkáltam, hogy piruljon, és ne engedjen levet. Ekkor frissen őrölt sóval fűszereztem, majd amikor mindkét oldalán szépen megpirult, akkor a csirkemell darabokat kivettem és melegen tartottam. Közben feltettem a tésztát főni.









A visszamaradt zsiradékban felolvasztottam a vajat, felöntöttem a fehérborral és alaposan felkevertem a serpenyő alját, hogy az ízes pörkök mind a mártás részévé váljanak. Röviden elforraltam az alkoholt és hozzáadtam a tejszínt. Ettől kezdve közepes hőfokon dolgoztam. Amikor összeállt a mártás alap, akkor hozzáadtam a sajtokat és vártam, hogy felolvadjon. Amikor felolvadt, akkor meghígítottam egy kevéssel a tészta főzőlevéből, amelyet úgy időzítettem, hogy a mártással egy időben készüljön el. A mártáshoz adtam a félretett hagymás-chilis kukoricát, elkevertem, még csendesen főztem úgy 1 percig, majd a tésztát beleengedtem. 










Nagy tálban tálaltam a kész tésztaételt, a tányérokon rendeztem el a csirkemell darabokat. Friss petrezselyem rüggyel megszórtam, a kiporciózott ételadagokat és jóízűen megvacsoráztunk.
Szemnek, ínynek, orrnak is egyformán gyönyörködtető volt ez a vacsora, mondhatom, jól sikerült! 








2011. december 2., péntek

Nagyszerű reggelik vagy egyszerű vacsorák: baszk rántotta, most egyszerűen




Többféleképpen is bemutattam már a baszk rántottát (például itt, itt és itt) ugyanis a férjem egyik kedvenc késői reggelije, vagy könnyű vacsorája. Színes, könnyű, ízletes.

Le sem tagadhatnám már, hogy rajongok a spanyol konyháért, hiszen olyan színes, könnyű és ízletes. Egyértelmű, hogy a baszk konyha nem egyenlő a spanyol konyhával, de azért az átfedések számottevőek.

Minden esetre, a mindkét házi konyhában szívesen használt chorizo, piros húsú és zöldpaprika (zöld kápia vagy kaliforniai) a hagyma és a tojás, mind benne van ebben a rántottában.

Most éppen nem volt piros húsú paprikám, így egyszerűen chilit tettem bele, a férjem úgyis rajong a csípős ételekért.

Ez esetben nem cicóztam, a kolbászon kívül minden zöldséget egyszerre adtam az alapba.


Hozzávalók egy adaghoz:


1 közepes chili kimagozva, apróra vágva

3 dkg paprikás kolbász, lehetőleg chorizo (esetemben enyhén csípős csabai vastagkolbász, amit még a kolbászfesztiválról hoztunk:)

1 zöld kápia paprika (lehet kaliforniai is)

½ fej lilahagyma

3 tojás enyhén sózva, elhabarva

1 evőkanál olívaolaj


1 karéj kovászos kenyér (természetesen saját sütés) pirítva

1 zöld kápia paprika, díszítésnek, csúsztatónak


Az apróra vágott kolbászt enyhén megpirítottam, majd hozzáadtam az összevágott zöldségeket és néhány percig magas lángon pirítottam. Levettem a hőt egészen csendesre, hozzáadtam az elhabart tojást és gyakran kevergetve krémesre sütöttem a tojást.





A zöldségek még csaknem ropogjanak, a tojás pedig legyen krémes. Úgy finom. No és házi kovászos kenyérrel, zöld kápia paprika karikákkal.

Ezzel a fogással mindig le tudom venni a lábáról! ;-)



2011. november 19., szombat

A mexikói





Ez igen! Ilyen rövid cím nem is tudom, hogy szerepel-e már nálam. Bár nem tudom, hogy a nagyszerű recepteknek mennyire záloga a rövid cím, vannak, akik folyamatosan presszionálnak, hogy ne szeressem a hosszú címeket. Hiába közlékeny típus vagyok.

Ellenben ennek köszönhetően nálam nincsenek 3 soros receptek sem, mivel nem vagyok mesterszakács így nem villantani akarok az ételeimmel, hanem részletről, részletre bemutatni őket, hogy aki tőlem vagy velem szeretne együtt főzni, az akár kisebb gyakorlattal is megtehesse. Az én blogomnak ugyanis ez a tematikája.

Két fejlődő szervezetet és egy válogatós férjet etetek, én magam pedig megrögzött mindenevő és mondhatni hétköznapi ínyenc vagyok. Így nálunk nagyon sokféle étel előfordul, illetve az ételeket testre szabom, hogy igyekezzek a családi elvárásoknak eleget tenni.

Megint eltelt néhány hét a legutóbbi pizza sorozat óta, így újra terítékre került. Most nem az újítási kényszer vezetett ahhoz, hogy színesítsek az eddigi feltét kínálaton, hanem a kisfiam egyszerűen bejelentette, hogy neki kukoricát feltétlenül tegyek a pizzájára.

Fő motívumként lépett hát elő a morzsolt főtt csemegekukorica, nagy meglepetésemre a férjem is becsatlakozott.

A mexikói a férjem pizzája volt, színes, csípős, egyszerű és húsmentes.

A pizza tésztát és a paradicsomszószt a szokásos módon készítettem el.

Megkentem a formába igazított pizza tésztát paradicsomszósszal, és 10 dkg vékonyra szelt mozzarellát raktam le alapnak. 1-1 kisebb zöld és piros kaliforniai paprikát (kápia paprikával helyettesíthető) vékony karikára vágtam, majd szépen elrendeztem a sajton. Megszórtam durvára darált szárított chilivel, majd bőven kukoricával. Megszórtam morzsolt oregánóval és végül durvára reszelt parmigiano reggianoval.

230 C fokon 15 percig sütöttem.






Jól nézett ki, és ízletes is volt, az biztos! Korábbi pizza receptjeimbe itt lehet betekinteni.


Related Posts with Thumbnails