Szenvedélyesen szeretek enni, főzni és utazni. Egy ideje itt írok ezekről a szenvedélyekről ...
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: formában sült tojás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: formában sült tojás. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. április 17., vasárnap

Kiadós reggeli kukoricás angol muffinban





Karácsonykor áldoztunk utoljára a muffinba csomagolt angol reggeli oltárán. Ma reggel kettővel többen voltunk, a lányom egyik iskolatársa nálunk aludt, reggel pedig csatlakozott hozzánk a kisfiam egy barátja.

Már előző este elhatároztam, hogy egy kiadós angol reggelivel kápráztatom el a csapatot. Derült égből villámcsapás, elfelejtettem kenyérlisztet venni a héten, egy gramm sem volt itthon. Sebaj, gondoltam „megnehezítem” a finomlisztet egy kevés kukoricaliszttel, úgyis kukoricaliszten nyújtom ki utoljára. Alapvetően úgy készítettem az angol muffint, mint máskor, mindössze 5 dkg finomlisztet cseréltem fel kukoricalisztre.


Hozzávalók 9 db angol muffinhoz:

25 dkg átszitált finomliszt

5 dkg kukoricaliszt

2, 5 dl langyos víz

2 dkg élesztő

1 teáskanál porcukor

2 teáskanál só


1 dl langyos vízben felfuttatom az élesztőt a cukorral. Összeállítom a tésztát az összes alapanyagból és hagyom 10 percet pihenni. Utána olajos felületen megdagasztom, 40 percig letakarva kelesztem. Még egyszer átdagasztom, majd 10 perc pihenés után kinyújtom olyan 2-3 cm magasra a tésztát kukoricaliszttel megszórt deszkán. 8 cm-es szaggatóval kiszaggatom és kibélelt tepsiben 30 percig letakarva kelesztem. 220 C fokra előmelegített sütőben egyik oldalán 10, másik oldalán 8 percig sütöttem.








Közben előkészítem a feltéteket. Friss magyar paradicsomot, és világos csiperkét szeleteltem. Egyszerre két adagot tudok készíteni, mivel a kisfiam két adagot is kért, így egyik alkalommal, 3 adaggal is megpróbálkoztam egyszerre. Jól sikerült. Egy kevés zsiradékon, közepes hőmérsékleten sütöm meg a bacont, hogy ne pöndörödjön fel és ne száradjon ki, hogy utána törjön. A visszamaradt zsiradékban megsütöm formában a tojásokat, melyeket, amikor elkészülnek, a bacon mellé teszem meleg tányérra. Ugyanebben a zsiradékban hirtelen átsütöm a zöldségeket, majd a kettévágott mufinnokat is megpirítom benne.








Már csak meg kell raknom a kívánságok függvényében a muffinokat és frissen, melegen tálalom egyiket a másik után.



2010. december 13., hétfő

Egy nehéz nap éjszakája: angol reggeli másképp, éjfél után…








Három napja a kisfiam születésnapját ünnepeljük, édes kötelességeim alaposan lemerítettek. Ma elhatároztam, hogy időben lefekszem aludni, hónapok óta először kipihenem magamat rendesen. Tizenegy órától készültem aludni, de valahogyan annyira hozzászoktam ahhoz, hogy késő estig van dolgom, utána hajnalig még dolgozgatok, hogy még egy kis ebbe, még egy kis abba belefogtam. Egyszer csak eszembe jutott, hogy korábban milyen gyakran jutalmaztam magamat éjszaka finom ételekkel, melyet mostanában valami miatt elhagytam. Ezek az éjszakai finomságok jöttek maguktól, sohasem kellett hozzá hosszas képzelgés, gondolatban felleltároztam a hűtőt és máris a serpenyő mellett találtam magamat. Ez esetben is így történt, elővettem a kedvenc sütőformámat, ez a sütőforma mindig olyan angol reggeli félére ihlet meg.
Kiszúrtam a kovászos kenyeret, elővettem egy szép tojást, két szelet főtt, sült karajt, két szelet lapkasajtot, egy fej gombát, piros húsú paprikát.
A kiszúrt kenyeret enyhén megpirítottam, közben a serpenyőben olajat forrósítottam, és megsütöttem a formában a tükörtojást, majd a keretet levéve a tojás másik oldalát is. A visszamaradt olajban egy kicsit megpirítottam a sonka szeleteket, majd a felszeletelt gombát és két szelet piros húsú paprikát.













A sonka és a sajtszeleteket is a formával formára igazítottam, majd felépítettem az angol reggeli tornyot: kenyér, sajt, sonka, tojás, sonka, sajt, kenyér sorrendben. A pirított gombát és paprikát a tetejére igazítottam, frissen, durvára őrölt sóval, borssal fűszereztem, majd tépkedtem egy kevés petrezselymet és ezzel megdíszítettem.









Annyira szeretem, annyira vonz, amikor a színek, a formák, az ízek és az állagok is összhangban vannak, a látvány, az illat már előre felkészít az ízek csodálatos összjátékára. Nem is értem, hogy mostanában hogyan hagyhattam el ezt a kedves, és szenvedélyes szokásomat, az éjszakai csipegetést, önmagam színes, ízletes ételekkel történő kényeztetését.
Jöttem, láttam győztem, és immáron boldogan, és nagyon elégedetten döntöttem úgy, hogy most már ideje aludni…

2010. június 29., kedd

Angol muffin






A kilencvenes évek elejétől évente rendszeresen, és többször is jártam az Egyesült Államokba terepgyakorlatra. 2001. szeptember 11.-ig a cégem volt a legnagyobb vidéki kiutaztató az Egyesült Államokba.
Az egyik ilyen túrám alkalmával, hajnalban indultunk Los Angelesből San Francisco irányába bérelt autókkal, a terepgyakorlat (study tour) célja az volt, hogy a saját tapasztalataink alapján igazítsuk el az akkoriban bevezetésre került Fly & Drive programokra vállalkozó utasokat.
Volt tempó rendesen, az út nem rövid, amikor már nem bírtuk étlen-szomjan, jobb híján, megálltunk egy McDonald’s-nél reggelizni. (McDonald’s már volt Budapesten ekkortájt, de reggeli kínálat még nem.)
Én tojásos bacon-ös muffint ettem, és nagyon ízlett. Puha, kukoricadarás zsömle, friss tükörtojás, cheddar sajt, és bacon, meglepően kellemes reggeli volt.
Pár éve itthon is bevezették a reggelit, számomra ez az egyetlen ehető szegmense azóta is a kínálatnak. Még bűntudatot is éreztem a miatt, hogy képes vagyok egy gyorséttermi ételre kimondani, azt, hogy ez ízlik.
Úgy öt éve, egy londoni szakmai utazásom alkalmával egy belvárosi Hiltonban voltunk elszállásolva, ahol reggelire volt egy ételkompozíció, mégpedig egy fél zsömleféleségen buggyantott tojás, alatta ropogós bacon, és hollandi mártással volt nyakon öntve.
Minden reggel ennél a kínáló pultnál kötöttem ki először és némi eltévelyedés után utoljára. Mondjuk nagy evő vagyok, de kerestem az okát, hogy mi ízlik nekem ennyire ebben az ételben, mire rájöttem, hogy a zsömle. A világ 36 országában jártam már, és mindenhonnan hazahoztam magammal néhány nemzetközi kedvenc ételt, aminek alaposan tanulmányoztam az elkészítését és a saját ízlésem szerint adaptáltam a receptgyűjteményembe.
Gondolkodóba estem, hogy egy amerikai gyorsétteremben sós zsömle, mint muffin, kicsit morbid. És ekkor jöttem rá, hogy ez az angol muffin ihlette, muffin. Alapos kutató munkába kezdtem és elkezdtem megsütni otthon az én saját angol muffinomat. Ahány ház, annyi szokás, erre is számtalan elkészítési módot találtam. Több verziót is magamévá tettem, mikor így, mikor úgy készítem el.
A családom vajjal és házi lekvárral is nagyon szereti, én pedig megtömöm mindenféle földi jóval: formában sült tükörtojással, különböző tojáslepénnyel, sonkával, bacon-el, cheddar sajttal, paradicsommal.
Nemrégen jutott eszembe, hogy mennyire furcsáltam, amikor első osztályú szállodákban az angol üzletemberek a pirítósra vagy a zsömlére halmozták a rántottát, és szendvicsként majszolták el, nem értettem, hogy miért teszik ezt. Most már értem.
Angliában reggelire, vagy az ötórai teához angol muffint sütnek/szolgálnak fel, amit vajjal, mézzel vagy lekvárral, vagy valami tojásfélével és bacon-el rakják meg és így fogyasztják el. És ugyebár az angolok híresek arról, hogy következetesek a hagyományaik tekintetében.

Nos, így jutottam én el a saját angol muffin fogyasztási kultúrámhoz, aminek megfejtése és kifejlesztése mondhatjuk úgy, évekbe telt.

Gyakran készítem ezt az ízletes reggeli/uzsonna zsömlét, a recepteket itt gyűjtöm.
Related Posts with Thumbnails