Rusztikus narancsos-mandulás kekszek tört csokoládéval

A tuile bemutatásánál írtam arról, hogy a kisfiam igen szomorú lett, amikor megtudta, hogy a tuilet csak másnap tudom kisütni. A család többi tagjánál az édesség nem tréfadolog, és egyébként sem szeretek csalódást okozni neki. Így hát azonnal körülnéztem, hogy nem tudnék-e sütni neki valamit hirtelen.

Ami igaz, az igaz, a legutóbbi bevásárlásnál több desszerthez való alapanyagot vettem, beszéltük a lányommal, hogy kipróbálunk néhány apró, de finom édességet, amit majd az ünnepekre is megsütünk. Úgyhogy annyira nem volt nehéz dolgom.

Kerestem egy jó keksz alapreceptet, amit jelen esetben a Szakácsok könyvében találtam meg. Persze változtattam rajta egy keveset – ahogyan szoktam – úgy mondanám, hogy személyre szabtam. Az alapízesítőkben változtattam főként, mert ugyebár azt tudjuk, hogy a tészták összetételének összhangja adja meg a sütemény végső állagát, úgyhogy az arányokon nem változtattam. No, és maximálisan bíztam a receptemben.

Minden bejött, mert a keksz szép is lett, finom is lett, kapós is lett.

Hozzávalók 24 darabhoz:

10 dkg szobahőmérsékletű vaj

1 narancs reszelt héja

16 dkg nádcukor

¾ teáskanál só

1 tojás

15 dkg finomliszt

¾ teáskanál sütőpor

egy csipet szódabikarbóna

16 dkg jó minőségű 70%-os étcsokoládé durvára vágva

8 dkg tisztított mandula durvára vágva

A szobahőmérsékletű vajat robotgéppel habosra vertem. Először a narancshéjat adtam hozzá, közepes fokozaton egy percig kevertem. Hozzáadtam a cukrot és a sót és alaposan, magas fokozaton összekevertem. Ekkor jött a tojás, amivel 3 percig kevertem a masszát a legmagasabb fokozaton. Ezt követően már ment bele minden, ami eddig kimaradt, és alaposan elkevertem, úgy 2-3 percig.

Kis cipót formáztam a masszából, majd dupla, elcsúsztatott folpackban olyan 6-8 cm magas rudat formáztam belőle. A végét bekötöttem, hogy szépen megtartsa a formáját. Betettem a hűtőbe 2 órára. Plusz még 20 percre a fagyasztóba, hogy jól tudjam szeletelni.

Két tepsit kibéleltem sütőpapírral, és körülbelül 1 cm-es korongokat vágtam, amit szépen a tepsire rendeztem. 12 keksz/tepsi, ideális volt éppen.

180 C fokra előmelegített sütőben 10-12 percig sütöttem. Semmi esetre sem szabad tovább sütni, hogy a közepe rágós legyen, a széle pedig ropogós!

Nagyon, de nagyon finom kekszet sütöttem, a narancs íze és illata pedig már valóban a karácsonyi hangulatot idézte.

Édes ropogtatnivaló: vaníliás-mandulás tuile

Nem találtam jobb címet a bejegyzésemnek, mint múlt évben, amikor először posztoltam a tuilet. Most látom, hogy csaknem pontosan egy éve írtam róla legutóbb. Úgy látszik ez egy őszi keksz nálam.

Nem vagyok édesszájú. Nagyon nem. Torta kizárt, süteményekből is nagyon, de nagyon válogatós vagyok. Mielőtt mindenki summázná, hogy biztosan állandóan diétázom, elárulom, hogy nem, mindössze hadilábon állok az édes ízzel. Ugye milyen irigylésre méltó? Nincsenek is súlyproblémáim, ha vannak is, gyorsan formába tudom hozni magamat.

Majdnem száz százalékig biztos vagyok abban, hogy a jelenkori elhízás és kapcsolódó típusbetegségek sokkal inkább a túlzott édességfogyasztásnak köszönhetőek, mint mondjuk a tömött libafogyasztásnak. Persze hazabeszélek.

Azért tértem ki a fenti gondolatokra, mert persze azt sem tartanám normálisnak, ha nem ennék, és nem kívánnék egyáltalán édességet. Dehogynem. Ritkán, és csak megfelelő mennyiségre és minőségre szorítkozva. A tuile az egyik olyan édesség, amit nagyon szeretek. Ebből is csak egy-egy adagot készítek, mert ebből sem ösztönzöm sem magamat, sem a családot túlfogyasztásra. Frissen, ropogósan fogyjon el, és várakozással nézzünk elébe, hogy mikor készítek belőle egy újabb adagot.

Érdekes, hogy amikor készítek, akkor francia édességek, desszertek kerülnek nálam túlnyomórészt terítékre. Az olajos magvas, valódi csokoládés, csinos, kisadagos, kidolgozott édességeket kedvelem. No és a kelt tésztákat.

A tuilet előző nap szükséges összekészíteni. A kisfiam látta, hogy dolgozom a kekszen és várta, hogy mikor készül már el. Amikor rákérdezett szomorúan vette tudomásul, hogy tuile ebből csak másnap lesz. Ezért gyorsan összedobtam egy másik kekszet még aznap este, de erről majd a tuile után mesélek.

Hozzávalók 24 db közepes kekszhez:

12 dkg lapra szelt mandula

12 dkg porcukor

pár csepp vanília kivonat

2 tojásfehérje

2,5 dkg vaj

2 dkg liszt

A recept leírása itt található.

Nagyon, de nagyon finom. Hogy miért nem készítek gyakrabban? Azért, hogy különleges maradjon az alkalom.

Fehér csokoládés-mandulás kelt csigák

Nálunk is tart a „csigaőrület”, amerre nézek, mindenki csigát süt. Nem véletlenül. Szerintem az egyik legegyszerűebben elkészíthető kelt tésztaféle, és nagyon, de nagyon finom.

Szinte sohasem készítek el valamit kétszer ugyanúgy, a legutóbbi kakaós csiga olyan jól sikerült, hogy most valamilyen más töltelékkel szerettem volna elkészíteni. Nem készítek a kelt tésztákból nagy adagot, hiszen csak frissen igazán finom, és ahogyan már szóltam erről, a túlfogyasztást sem szeretném támogatni a családban. Így megesszük frissen, jóízűen és mértékkel. Egyébként ugyanilyen adagban sós csigákat is sütöttem a fehér csokis csigákkal párhuzamosan, így sok is volt már a jóból.

Hozzávalók 18 csigához:

30 dkg finomliszt BL 55

1,2 dkg élesztő

1,5 dl langyos tej

1 teáskanál porcukor

5 dkg nádcukor

5 dkg olvasztott vaj

1 tojás

csipet só

A töltelékhez: 5 dkg vaj 10 dkg fehér csokoládé gőz fölött olvasztva és alaposan elkeverve. 3-5 dkg tisztított mandula durvára vágva.

2-3 dkg vaj olvasztva és 2 dl édes-vaníliás tejszín (vanília kivonattal és porcukorral vagy vaníliás cukorral ízesített tejszín) a csorgatáshoz.

A szokásos módon készítettem elő a tésztát. Az élesztőt megfuttattam, a hozzávalókból összeállítottam a tésztát, amit 10 percig letakarva pihentettem. Ez után alaposan, de könnyedén megdagasztottam, és letakarva 1 órán át kelesztettem, duplájára.

Kezdem kapiskálni a szépen formázott csiga lényegét. Csak olyan magasra nyújtom ki a tésztát, hogy amikor 2 cm-ként levágom a csigákat, akkor annyi legyen belőle, amennyit terveztem. Most olyan 36 cm magas (a végek és a „tévedés”miatt inkább 38-40). Széltére pedig annyira nyújtom ki, amennyit a tészta és a munkafelületem, a nyújtódeszkám enged. Így, egészen spirálos csigát kapok, ami, ha jól dolgozok, akkor olyan szép leveles lesz.

Nos tehát, eképpen kinyújtottam a megkelt tésztát és szépen megkentem a vajas-fehér csokoládés krémmel. Vigyázat, mert ez a csokoládé elég gyorsan dermed, tehát mielőbb érdemes a lapáttal egyenletesen elteríteni, szétkenni. Megszórtam az széles pengéjű késsel durvára vágott mandulával és aránylag szorosan feltekertem. A göngyöleg végét/szélét érdemes a tészta görgetésével meglapítani, hogy ne nyíljanak ki a csigák sütés közben.

2 cm-es korongokat szeltem a rúdból és vágott felületükkel felfelé sütőpapírral bélelt tepsire fektettem őket. Persze előtte a csigák közepét kinyomtam fölfelé, amennyire csak tudtam, hogy szép magasak legyenek, vagyis a tészta felfelé nőjön, ne a csigát nyomja széltében. Mert sütés közben bizony megnő, erre a tepsin való elrendezésnél is figyelni kell. Nekem a 9 csiga/tepsi sűrűség jön be.

Jó 30 percig pihentettem a csigákat, majd az első tepsi csigát a hideg sütőbe tettem. Előtte meglocsoltam olvasztott vajjal, mindegyiket egy-egy teáskanálnyival. A sütőt 180 C fokra vettem és 15 percig sütöttem őket. Inkább úgy mondom, amíg pirulni nem kezdenek. Ez olyan 15 perc. Ekkor meglocsoltam minden csigát egy-egy evőkanál vaníliás tejszínnel és további 5-8 percig sütöttem, amíg szépen barnulni kezdenek. Nem kell kiszárítani, azaz túlsütni.

A második adag csigát körülbelül 10 perc múlva locsoltam meg, és olyan 5-8 percig sütöttem még.

Szerintem szépek is lettek, de finomnak, nagyon finomak, az biztos. Másnapra alig maradt belőle. Hála istennek, hiszen azért sütöttem a csigákat, hogy frissen, melegen elfogyjanak!

Húsvéti menüajánlat: kakaós-mandulás kalácstorta

Aki gyakrabban olvas, már tudja, nem vagyok édesszájú. Inkább a kelt tésztából készült édességeket, desszerteket kedvelem, még ha ezekből sem eszem túl sokat. A családom már más tészta, rajongnak a finom süteményekért, édességekért.

Ezt a kalácstortát a múltkori kakaós-mandulás kelt csigák ihlették. Az a jó ebben a kalácstortában, hogy nem csak desszertként, hanem reggeli finomságként is nagyszerűen funkcionál, akár húsvétkor, a tejeskávé vagy a kakaó mellé. Sikerült puha, foszlós kalácstésztát gyúrnom, könnyű nem túl édes, nem túl tömény viszont nagyon is szemrevaló lett a végeredmény.

Még hasonló receptet nem láttam leírásban, mindig örülök, ha valami újszerűt tudok alkotni, ami különösen jól sikerül.

Hozzávalók 26 cm-es csatos tortaformához:

50 dkg átszitált finomliszt

15 dkg átszitált porcukor

1 dl langyos tejben 1 teáskanál porcukorral megfuttatott 2 dkg élesztő

3 dl langyos tej

8 dkg olvasztott, de nem meleg vaj

3 tojássárgája

csipet só

A kenéshez, szóráshoz:

10 dkg késsel durvára vágott mandula

kb. 3-4 evőkanál cukrozatlan, jó minőségű kakaópor

4 dkg barna kristálycukor

6 dkg olvasztott vaj a kenéshez

1 dl langyos, vaníliás, cukros tejszín

A hozzávalókból kelt tésztát állítottam össze. 10 perc pihentetés után alaposan megdagasztottam. Letakarva kb. 50 perc alatt duplájára kelesztettem. Lisztes felületen finoman kinyújtottam kb. 30x 40-es téglalapra. Megkentem vastagon olvasztott vajjal, több rétegben megszórtam a kakaóporral és a barnacukorral, majd a mandula 2/3-ával. A szélesebbik oldalánál óvatosan, precízen feltekertem és 12 darabra vágtam.

Vágási felületével fölfelé kivajazott, sütőpapírral bélelt tortaformába helyeztem a csigákat. Mindegyik csigát a közepénél kissé kifelé nyomtam, hogy szépen megemelkedjenek. Végül megszórtam a maradék mandulával a torta tetejét és 30 percig letakarva kelesztettem. Ezt követően bemelegítettem a sütőt 180 C fokra és betettem sülni a kalácsot. 20 perc után meglocsoltam az édes, vaníliás tejszínnel és még 15 percig sütöttem.

Hagytam 15 percig hűlni, majd langyosan tálaltam fel. Nagyszerű desszert tartalmas leves után, de uzsonnára, reggelire sem utolsó. A kalácstorta előtt tanyasi csirkéből készítettem ragulevest, nem aratott kisebb sikert. Hamarosan a levest is bemutatom.

Húsvétra szívből ajánlom. Talán én is megismétlem. :)

Ajánlom megtekintésre egy másik csigatorta receptemet:

Kelt csigatorta marcipánnal, mandulával, és amarettoval

Áldott, békés karácsonyt! Szenteste vacsora és István napi ebéd képekben...

A karácsonyi menü előkészületeiről a Készülődik a karácsonyi menü: hagyományos halászlé harcsa filével, mandulás bundában sült harcsaderék, pulykasteak Belga gazda módra bejegyzésemben beszámoltam. Magáról a vacsoráról nem készítettem felvételeket, hiszen a Szenteste hangulatába, a karácsonyi estebédet körüllengő nagyszerű légkörben nem volt rá lehetőségem sem, illetve megmondom őszintén igényem sem. Viszont szívesen írok egy rövid beszámolót az ételekhez, és a folyamatokról készült képekhez.

Azt azért hozzáteszem, hogy nem volt kis feladat számomra az idei karácsonyi vacsora elkészítése, ugyanis nagyon beteg lettem. A kisfiamtól kaptam el a kórságot, ami nálam arcüreg gyulladást eredményezett. Úgyhogy minden erőmre szükség volt a megvalósításhoz.

Hagyományosnak mondható halászlevet készítettem alaplével. Az alapléhez összesen 2 kg ponty, harcsa, amur fejet, gerincet, és farok rész felőli haldarabokat használtam, 25 dkg kockára vágott hagymával, 2 kisebb zöldpaprikával, egy nagyobb paradicsommal, melyeket ugyancsak felvágtam, és egy evőkanál sóval körülbelül egy órán át főztem közepes tűzön. Először csak a halat főztem fel hideg vízben, első habját leszedtem, mint a húslevesnek, és utána sóztam, zöldségeltem be.

Hagytam hűlni, leszűrtem, a csontról leszedtem a szín halhúst és kevés bőrt, ezt átpaszíroztam, és erre öntöttem vissza a levet. 2 dkg szegedi édes, és 0,5 dkg mikepércsi erős fűszerpaprikát tettem bele, majd alaposan összeforraltam. Csíkra vágott, előre besózott harcsafilét főztem tálalás előtt bele.

A majdnem két kilogrammos, gyönyörű, filézett harcsából szeleteltem a legszebb részeket a mandulás bundában sült harcsához. Szárazon pirítottam meg a hántolt mandulát, majd durvára vágtam, és a frissen őrölt kiflimorzsához kevertem. Liszt, felvert tojás, mandulás morzsa sorrendben paníroztam a sózott, borsozott, vastagabb harcsa szeleteket.

A másik főfogás pulykamell filé volt Belga gazda módra. A fűszerezett pulykamell szeleteket vaj és olaj keverékén hirtelen sütöttem meg, majd vékonyra karikázott paradicsom, zöldpaprika és póréhagyma szeletekkel raktam meg. És ennél a résznél óriási hibát követtem el, ugyanis betegségem, és sietségem hevében elvétettem baconnal befedni a zöldségeket. Háromféle sajt keverékével raktam meg (gouda, ementáli, füstölt mozarella) és a sütőben sütöttem készre.

Köretként házilag készített majonézből tartármártást, előfőzött, ropogósra sütött kockaburgonyát, és gőzben párolt brokkolit kínáltam a főfogások mellé.

Anyósom hagyományos ételekkel várt minket karácsony első napján István napi ebédre. Tanyasi tyúkból készült húslevessel, francia salátával, ropogós sült tyúkkal, és bejglivel.

Betegségem ellenére meghitt, nagyszerű hangulatban telt az idei karácsony első két napja. Az ünnep további részére is ezt kívánom mind magunknak, mind mindenki másnak!