A klasszikus, gyümölcs - érlelt sonka párosítás számtalan mediterrán konyha közkedvelt fogása. Ez az összefüggés viszont nem merül ki a legnépszerűbb és legismertebb, sárgadinnye-pármai sonka párosításban.
Szerintem a lényeg az, hogy az alkalmazott gyümölcs kifejezetten édes és ízletes gyümölcsféle legyen, a végeredmény élvezeti értékét pedig kifejezetten emeli, ha minél nemesebb sonkaféle kerül felhasználásra.
Ezekhez a gyümölcsökhöz a sajt is kiváló párosítás, nekem az egyik fő kedvencem a brie, melyet királyi sajtnak, vagy a sajtok királyának is titulálnak. Nem ok nélkül.
A brie szerintem nem amolyan tolakodó sajtféle, se nem a harsogó ízével, se nem a harsogó illatával hódít. Sokkal inkább, azzal az összhanggal, melyet látványának, állagának és íz világának tökéletes harmóniája nyújt a kóstolónak.
Minél jobb minőségű a brie, annál krémesebb, annál érettebb és annál több az ízében a titok, a sejtelmesség. Szerintem hosszasan bontakozik ki az íze, nem akkor teljesedik ki egészen, amikor megízleljük, hanem egészen addig tart, amíg teljesen el nem olvad a szánkban és minden ízlelőbimbónknak jut belőle.
Azt hiszem, le sem tagadhatnám, hogy nagyra tartom és különösen kedvelem.
Ebből kifolyólag én szívesen veszem be a brie-t a triumvirátusba, a brie-vel fokozom a gyümölcs és az érlelt sonka összhangját, valamint élvezeti értékét.
Nem ez az első hasonló receptem, érett fügével és körtével is készítettem már ezt az ínycsiklandó fogást.
Most egy lényegesen egyszerűbb verziót kínálok, demonstrálandó, hogy nem kell lemondanunk erről az ínyencségről a hétköznapokban sem.
Sajnos a körte fajtáját elvétettem megjegyezni, de talán a képek segítségre lehetnek, mert mondhatom, édes volt, ropogós, valamint fantasztikusan zamatos.
Egy közepes árfekvésű, francia brie sajtból vettem ehhez a könnyű ételhez.
Ez esetben osztrák érlelt sonkát használtam, szerintem a spanyol és olasz sonka és szalonna "csodák" mellett az osztrák speck-ek és érlelt sonkák is nagyszerűek.
Egyszerűen közepes cikkekre vágtam a meghámozott és magházától megfosztott körtét, egy-egy vékonyszelet brie-t illesztettem hozzá és a sonkával feltekertem.
Nem csaptam nagy hűhót körülötte, mert ez egy gyors, könnyű, hétköznapi ebéd volt, amit a férjemmel költöttem el.
Nagyon megörült, amikor mondtam neki, hogy ezt készítek. Azt nem mondom, hogy vacsorára nem örült a cigánypecsenyének, mert azért valljuk be, hogy igazi ínyenc falat, de néhány óra elteltével jogosan éhezik meg utána a hétköznapi ínyenc! :)
