Parmezános, friss oregánós tócsni, lisztmentesen

Nem önálló ételként készítettem ezt a tócsnit, köretként szolgált a tegnapi vacsoránkhoz. Mégis külön szeretném bemutatni, hiszen reggelire, vacsorára, uzsonnára vagy feltétként gyakrabban készítünk tócsnit, mint köretnek. A másik fontos szempont, hogy – bár szerencsére körülöttem nincs étel vagy alapanyag érzékenység – akik lisztérzékenyek, azok is bátran fogyaszthatják. Az alapreceptet korábban olvastam valahol, természetesen átírtam a saját elképzelésemre.

Csak néhány hozzávalót igényel az étel, de azok jó, ha megfelelőek. Például a krumpli legyen jó minőségű sütnivaló fajta, én szinte mindenhez sárga krumplit használok, Anthony Bordain már jó régen meggyőzött róla, hogy így tegyek. A másik a jó tojás, melyből a tanyasi egyértelműen a legjobb. Ha megszorulok, akkor a boltban mélyalmos tojással szoktam kiváltani, de csak addig, amíg muszáj. Nálam nem nagyon van olyan, hogy a kevésbé jó tojás „jó lesz panírozni” ugyanis az egyik olyan ételféle, mely jó tojás nélkül sohasem lehet tökéletes. Panírozáshoz (is) a legjobb, legfrissebb tojást használom.
Visszatérve konkrétan a tócsnira, meglepő lesz az egyszerűsége, a végeredmény pedig önmagáért beszél.
Hámozott állapotában 50 dkg sárga krumplit durvára lereszeltem, annyi hideg vízzel öntöttem fel, hogy bőven ellepje. Most hagytam a hideg vízben vagy másfél órát, mert korábban volt időm előkészíteni, fél óra áztatás is bőven elég. Leszűrtem, konyharuhán alaposan megszárítottam.
4 tanyasi tojást szétválasztottam, 6 dkg parmezán sajtot lereszeltem, egy csokor friss oregánót (lehet petrezselyem, snidling, koriander, bazsalikom is) összeaprítottam.
A tojássárgáját kevés sóval, frissen őrölt borssal kikevertem, majd egy dundi gerezd fokhagymát reszeltem hozzá. Hozzáadtam a parmezánt és az összevágott oregánót, jól kikevertem.

Határozott, de nem kőkemény habbá vertem a tojásfehérjét és nagyon óvatosan a krémhez kevertem. Ha széttörjük a habot, akkor el fog folyni. Ebbe a masszába óvatos belekevertem a reszelt, leitatott krumplit, és azonnal neki kezdtem a sütésnek. Jó egy ujjnyi olajat forrósítottam fel a serpenyőben, de a sütéshez közepes láng szükséges.

Most nagy tócsnikat szerettem volna, így ebből a mennyiségből 12 db-ot sütöttem ki, de feltétnek, uzsonnára fele nagyságban is elég sütni. Egy –egy kanál masszát kör alakúra egyengettem az edényben, majd egy perc múlva megráztam, hogy biztosan elváljon az edény aljától, ne ragadjon le. Közepes pirulásig sütöttem, lapáttal fordítottam meg. Papírtörlőre szedtem, majd melegen tartottam, amíg a többi tócsni is ki nem sült.

Érdemes igyekezni, hogy minél frissebb állapotában szolgáljuk fel. Ugyanakkor megkóstoltam ma reggel a maradékot, hidegen is hozza a formáját, nagyon finom.
Ha külön ételként szolgáltam volna fel, akkor raitát, tzatzikit vagy egyszerűen snidlinggel dúsított tejfölt készítettem volna hozzá. A parmezán karakteres íze miatt, további sajtot szerintem nem igényel.
Tegnap egy nagy-, és újszerű ételsort egészített ki ez a tócsni, ha érkezek rá, akkor még ma bemutatom, mert összességében is nagyszerűen sikerült.

Fűszeres, ropogós koktélfasírt kiflire ültetve

A cserépben készült töltött káposztát legutóbb dagadóból készítettem, a hentesnél jött az ötlet, hogy többet veszek a dagadóból, mert régen készítettem fasírtot, pedig a kisfiam nagyon szereti.
Úgyhogy a koktélfasírt 1, 2 kg darált sertésdagadóból készült. Csak egy friss, csavart kifli házilag őrölt morzsája, egy tanyasi tojás, kétféle hagyma és fűszerek kerültek a darált húshoz. Egy fej lereszelt lilahagyma, 3 gerezd átnyomott fokhagyma, egy-egy teáskanál morzsolt koriander, oregánó és majoránna, valamint egy-egy mokkás kanál frissen őrölt bors és kömény, másfél teáskanál só.
Jól összedolgoztam és hagytam pár órán át az ízeket összeérni.
Bő, forró olajban sütöttem ki az apró fasírtgolyókat, hogy kívül ropogós legyen, belül viszont maradjon szaftos. Friss kifli karikákat kétféle paprikából karikákkal, felezett koktélparadicsommal és szeletelt sörretekkel fejeltem meg, majd ráültettem egy-egy koktélfasírtot. Tálra rendeztem.

Nagyszerű lehetőség az effajta falatka torony, hogy a kisebb gyerekek is szívesen egyenek a fasírthoz friss zöldséget. Különösen akkor praktikus vacsora, ha nem tud egyszerre vacsorázni a család, érkezési sorrendben lehet rájárni a falatkákra, a háziasszonynak pedig nem szükséges minden alkalommal újra kezdenie a tálalást. Nem baj, ha a fasírt elhűl, mert hidegen is éppoly finom. Uzsonnára, előételnek, gyerekzsúrra és vendégvárónak is tökéletes.

Aki kapja, marja! Dupla pirítós húsos szalonnával, almával, camemberttel kovászos kenyérrel

Az esti órákban valahogyan egyszerre éhezett meg mindenki a családban, pedig volt könnyű vacsora. Bevásárlás előtt voltam, csak néhány szelet szikkadt kovászos kenyér volt itthon, és egy kis maradék camembert. A piacon vásárolt finom, békési húsos szalonnából is maradt még egy darabka, és egy szép alma is rám mosolygott a zöldségtárolóból. Ezekből ütöttem össze egy gyors, de annál finomabb ropogtatnivalót. Az kombinációra az ötletet a múltkori, piacozás előtti melegkiflim adta, ugyanis az annyira finom lett, hogy még a számban volt az íze. Volt, akinek két darabka is jutott, igazi, "aki kapja, marja" esti snack volt.

A vékony szalonna szeleteket közepes lángon enyhén elősütöttem, a kenyérszeleteket a szalonna zsírral locsoltam meg. Szalonna, alma, sajt sorrendben megraktam, egy kis metélőhagymával megszórtam. Kontaktgrillben enyhén átsütöttem.