Vajban sült fokhagymás-petrezselymes tintahalkarikák kifli croutonnal

A tengergyümölcsei azok az alapanyagok, melyeket nem szükséges túlbonyolítani, úgy is tökéletesen ízletes ételek készíthetőek belőle. Nekem például mind a kagyló, mind a csiga, mind a tintahal egyszerűen, fokhagymás-petrezselymes vajjal, kevés fehérborral a kedvenc elkészítési módom, akár itthon készítem, akár étlapról rendelem.


A karcsúsító étrendem részeként a napokban készítetem magamnak ezt a könnyű ebédet, maga az elkészítés nem volt több mint 10 perc.
Az elkészítési idő annyival hosszabbodott, hogy a friss, alaposan átmosott és átlátszó, porcos kopoltyújától megfosztott tintahalat felkarikáztam és fél citrom levében 20 percig hagytam állni. Két gerezd fokhagymát durvára, egy kis csokor petrezselymet és snidlinget apróra vágtam. Egy kiflit karikákra vágtam, a két végét morzsának félretettem, és betettem a grillsütőbe pirulni.


Közepesen forró serpenyőben, vajat forrósítottam egy pár csöpp olívaolajjal, majd hirtelen enyhén átpirítottam a tintahalkarikákat. Hozzáadtam a fokhagymát, elkevertem, de ügyeltem, hogy a fokhagyma ne piruljon meg. Közepesen durva tengeri sóval és frissen őrölt borssal ízesítettem. Felöntöttem egy kevés száraz fehérborral és körülbelül két percig pároltam, amíg a folyadék elpárolgott és csak krémes szaft maradt a tintahal alatt.
Ekkor megszórtam a petrezselyemmel, elkevertem és már tálaltam is.
Azért grilleztem a kifli croutont, mert csak a felszínét szerettem volna ropogósra sütni, belül langyos és lágy belsőre vágytam.


Néhány kifli croutont elhelyeztem a tányérom jobb felén, majd a balfelére kanalaztam a tintahalat. Végül meglocsoltam a szaftjával úgy, hogy a croutonok is bőven kapjanak belőle és meghintettem snidlinggel. Meg lehet locsolni még néhány csepp citromlével.


Előételnek, könnyű ebédnek vagy vacsorának is kitűnő ez a friss, ízletes és időtakarékos étel. Tudom, itthon nem könnyű mindenhol friss tintahalat beszerezni, én sem eszem mindennap ilyesmit. A nagyvárosokban és környéken élők viszont könnyen hozzájuthatnak egyszer-egyszer friss tintahalhoz, mikor is csak úgy adja magát ez az étel.

Chilis-koktélparadicsomos spagetti 15 perc alatt

A hétvégén disznótor volt, még másnap is a disznóságok maradtak terítéken. Húsnyársak is voltak a családi étlapon, most is éppen a pácban csücsülnek a húsok a holnapi vacsorához, így ma tésztát főztem.

A gyerekek kedvence a spagetti házi paradicsomszósszal, parmezánnal, bármilyen újítási próbálkozásom kudarcba fullad. A férjem nagyon szereti a csípős ételeket, tésztánál sincs ez másképpen. Ebédre ütöttem neki össze ezt a könnyű, friss és meglehetősen csípős tésztát.

A sült fokhagyma finom, fokhagymás olívaolaja még felhasználásra várt, most éppen jól jött. 2 gerezd apróra vágott fokhagymát, fél teáskanál morzsolt oregánót és fél teáskanál morzsolt bazsalikomot egy kis sóval, frissen reszelt citromhéjjal megpirítottam kb. fél dl fokhagymás olívaolajon. Hozzáadtam egy egész kimagozott, vékonyra szeletelt chilit, éppen csak átpirítottam együtt, máris adtam hozzá a félbevágott koktélparadicsomokat. Összesen 10 nagyobbat. Frissen őrölt borssal ízesítettem, és körülbelül 5 percig közepes lángon sütöttem.

Közben kifőztem a tésztát (20 dkg-ot). A leszűrt tésztát egy kis olívaolajjal megfényesítettem és máris tálaltam a csípős paradicsomos raguval és frissen reszelt parmezánnal..
A fenti mennyiség két adagra szól, de ez esetben a férjem kettő helyett kért.

Szerintem igazi férfi tészta, friss, csípős, könnyű, mégis laktató. Nálunk biztos siker.

További olasz ízek, egyszerű olasz ételek a konyhából itt.

Sült fokhagyma, ahogyan én készítem

A fokhagyma tipikus skorpió kedvence, ahogyan tréfásan mondani szoktam, még a tejeskávémba is teszek belőle. Eszemben sincsen most kielemezni az átható illatával szemben felhozható erényeit, inkább itt linkelek erre lehetőséget.
A sült fokhagyma nem egészen újdonság az oldalamon, hiszen éppen mostanában mutattam be hasonló, héjában sült fokhagymát a gyümölcsös-tepsis krumplim kapcsán. A tepsis krumpli esetében a héjával sült almával, a sült hagymával és krumplival együtt fogyasztva a héjából kinyomott fokhagyma, páratlan íz élmény.
Ez esetben egy jó adag sült fokhagyma volt a célom, egy teljesen saját elképzelés szerinti sült fokhagymakrémleveshez.
10 fej fokhagymát leöblítettem és annyi tejben, hogy ellepje lábasban tettem fel főni. Először forráspontig hevítettem, majd lassú tűzön 5 percig pároltam a tejben a fokhagyma fejeket. Ezután a fokhagyma fejeket cserépbe tettem, meglocsoltam kb. 1,5 dl olívaolajjal és 180 fokos sütőben lefedve egy órán keresztül sütöttem.

A tejet nem öntöttem ki, mert azt majd a leveshez használom fel.
Amikor megsültek a fokhagymafejek, akkor hagytam teljesen kihűlni, majd egyenként megskalpoltam őket és egy tálkába kinyomtam a szép barnásra sült fokhagyma velőt a fejekből.
Ha krémet készítettem volna belőle, akkor az olívaolajjal kevertem volna össze, amiben sült. Ez esetben viszont elégséges volt számomra annyi az olívaolajból, mely a fejekbe a sütés közben átszivárgott. Nem pépesítettem, csak villával rusztikusra elkevertem, hiszen a levesben is jobban fog így mutatni. Nem annyira kedvelem a csúcskonyhák hangulatát idéző színtelen, egynemű krémleveseket, no, de csak itthon, a saját konyhámban. Amikor annak van helye, akkor azt értékelem, már ha megtehetem.
A sült fokhagymát és a tejet is lehűtöttem, és nekiálltam a fokhagyma krémleves készítéséhez.
A finom fokhagymás olívaolajat leszűrtem, bruschettához, vagy bármi máshoz, amihez illik, használom majd fel.

Legközelebb a fokhagymakrémlevesről fogok írni.

Olasz ízek, egyszerű olasz ételek a konyhámból: pármai sonkás bruschetta friss paradicsommal

Jelen bruschetta az egyik legegyszerűbb fajta, a klasszikus bruschettától mindössze néhány szelet lehelet vékonyra szeletelt pármai sonka választja el.
Számomra a bruschetta alapja a mediterrán, rusztikus kenyérféle, a fokhagyma, melyet leginkább a saját készítésű fokhagymás olívaolajammal, két legyet egy csapásra itatom át olívaolajjal és fokhagymával. Ehhez a formációhoz jobban tetszett, ha nem darabolom, hanem karikára szeletelem a friss, édes paradicsomot, a frissen őrölt bors kötelező, és most pármai sonkával koronáztam meg, az egyébként önmagában is nagyon ízletes klasszikus bruschettát.
Jelen esetben olívás toszkánkenyeret használtam.

Nem nagyon szeretnék tovább regélni erről az egyszerű reggeliről, uzsonnáról, előételről, vendégváróról, inkább a kóstoltatásával népszerűsíteni, mert megérdemli.

Korábbi bruschetta változataim itt tekinthetőek meg.

Klasszikus bruschetta változatok

Az olasz konyha szerintem nem a tésztánál és a pizzánál kezdődik és végződik, bár a hétköznapokban indokoltan népszerű olasz ételféleségek.
Egy egyszerű pizza tésztából, már mutattam be néhány, nálunk népszerű formációt.
Akár tojásos, akár durumlisztből készült tésztáik a hétköznapok legnépszerűbb gyorsételei, néhány fontos alapszabály betartása, és további, megfelelő minőségű, de egyszerű alapanyag felhasználása mellett, mondhatni percek alatt elkészíthetőek.

Nekem mégis a borjú és marhahúsból készült olasz ételek a fő kedvenceim, már alig várom, hogy sorra következzenek a bemutatásban.
Amikor nyáron Olaszországban járok, akkor például napközben csak paradicsomos kagylót és sárgadinnyét eszem sonkával. Vacsorára pedig jöhetnek a fantasztikus húsételek.

Amikor Rómában, a Campo dei Fiori piacon reggelizünk, nem bírok betelni a crostinik és bruschetták hadával, mindig szeretném végig enni a teljes kínálatot! Ez sajnos, még az én gyomor kapacitásom mellett is képtelen vállalkozásnak bizonyul.

Az olasz sajt és sonkafélék, egyszerű rusztikus kenyerek kíséretében, már önmagukban is vetekszenek királyi fogásokkal, a napérlelte paradicsom, olajos articsóka, ami az én nagy kedvencem, pedig lakomát varázsolnak egy egyszerű vegyes ízelítő tálból is.

Gyakran készítek bruschettát előételként vagy vacsorára a családnak, ez, az a kategória, ami mindig népszerű és nem lehet vele mellényúlni.

A klasszikus bruschetta fokhagymás olívaolajjal meglocsolt pirított kenyér, fokhagyma, és paradicsom darabkákkal, és bazsalikommal fűszerezve, a többi bruschetta variáció pedig a készítője fantáziáján múlik.

Most háromfélét készítettem. Klasszikusat, melyen a sima paradicsom kockákat mozarellával dúsítottam, pármai sonkásat, melyet chilis olívaolajjal tettem kicsit pikánsabbá, valamint mortadellásat, ami nagy kedvenc felvágott nálunk. A bruschettát sima, és szárított paradicsomos toszkán kenyéren tálaltam fel, én jobban szeretem hozzá a rusztikus kenyeret, mint a sima pirítóst.

Kisebb üvegcsében (2 dl-es) mindig van saját készítésű chilis és fokhagymás olívaolajam, nem érdemes sokat készíteni belőle, mert megavasodik. Inkább frissen készítek, amikor elfogy.
Tésztákhoz, pirítósra, sőt, még salátára is nagyon finom, ehhez azért a legjobb minőségű olasz extra szűz olívaolajat használom.

Főzéshez nyugodtan használhatunk, sőt, használjunk inkább a második, vagy sokadik préselésből származó „sima” olívaolajat. Az extra szűz olívaolajjal való, magas hőmérsékleten történő sütés-főzés nekem egy kicsit olyan, mintha a legjobb minőségű borból fröccsöt készítenénk. De ez csak magánvélemény.

Még mindig van egy korábbi szendvics kompozícióm, ezt is hamarosan beillesztem a sorba, ezután a szendvicsvarázs rovatot elhajóztatom "melegebb éghajlatra", hiszen jönnek a hűvös, őszi napok, amikor minden melegség nagyszerűen fog jönni, még a szendvicsek által is!

Addig is, maradok egy kicsit az olaszos ételeknél, valamint újabb reggeli változatok is következnek, közben pedig becsempészek néhány egyszerű, de ínyenc fogást.

Szerintem nem fogunk unatkozni! ;)